windschief

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /ʋɪntʃiːf/

Melléknév

windschief (középfok windschiefer, felsőfok am windschiefsten)

  1. (matematika) kitérő (egyenes)
  2. ferde

Szókapcsolatok

  • windschiefe Geraden - kitérő egyenesek