ziccer

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈzit͡sːɛr]

Főnév

ziccer

  1. (Szinte) biztos helyzet, alkalom valamely eredmény, teljesítmény elérésére. [1]
  2. Kedvező alkalom csípős, tréfás megjegyzésre. [1]
  3. Túlságosan is kínálkozó lehetőség. [2]

Használat

  • Nem hagyja ki a ziccert. [1]
  • ...a fotóriporterek számára újra olyasmi volt, amit úgy szoktak mondani, hogy: ziccer.[3]

Etimológia

Német eredetű szó. [1]

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 1,3 Magyar Larousse Enciklopédikus szótár, 3 kötetben, Bp., Akadémiai Kiadó, 1991-1994, Összkiadás ISBN 963-05-5856-4
  2. Réku online firkái
  3. Erich Kãstner: Az emberke