ács
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈaːt͡ʃ]
Főnév
ács
- Faszerkezetek felállításával, összeállításával foglalkozó szakember.
Etimológia
- Egy ótörök *aghacs-csy szóból, vö. modern török ağaç (a.m. fa).
- A *-csy végződés foglalkozásokra utal, vö. szatócs, szűcs, tolmács, topcsi.
- Hasonló -cs végződés van egyes szláv eredetű magyar szavaknál is, bár ezeknek nincs török eredete. Pl. kovács, takács.
- Hasonló végződést más magyar szavaknál is találunk, de ezek alapszava/eredete a homályba vész. Pl. szakács.
Fordítások
faszerkezeteket építő férfi
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | ács | ácsok |
| tárgyeset | ácsot | ácsokat |
| részes eset | ácsnak | ácsoknak |
| -val/-vel | áccsal | ácsokkal |
| -ért | ácsért | ácsokért |
| -vá/-vé | áccsá | ácsokká |
| -ig | ácsig | ácsokig |
| -ként | ácsként | ácsokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | ácsban | ácsokban |
| -on/-en/-ön | ácson | ácsokon |
| -nál/-nél | ácsnál | ácsoknál |
| -ba/-be | ácsba | ácsokba |
| -ra/-re | ácsra | ácsokra |
| -hoz/-hez/-höz | ácshoz | ácsokhoz |
| -ból/-ből | ácsból | ácsokból |
| -ról/-ről | ácsról | ácsokról |
| -tól/-től | ácstól | ácsoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | ácsom | ácsaim |
| a te | ácsod | ácsaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
ácsa | ácsai |
| a mi | ácsunk | ácsaink |
| a ti | ácsotok | ácsaitok |
| az ő | ácsuk | ácsaik |