állampolgár

Magyar

Kiejtés

• IPA: //
• hallgatás^ⓘ
• Elválasztás: ál-lam-pol-gár

Főnév

állampolgár

Etimológia

állam +‎ polgár, a német Staatsbürger szó tükörfordítása.

Fordítások

állampolgár — lásd polgár

Származékok

• állampolgári, állampolgárság

Ragozás

állampolgár ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	állampolgár	állampolgárok
tárgyeset	állampolgárt	állampolgárokat
részes eset	állampolgárnak	állampolgároknak
-val/-vel	állampolgárral	állampolgárokkal
-ért	állampolgárért	állampolgárokért
-vá/-vé	állampolgárrá	állampolgárokká
-ig	állampolgárig	állampolgárokig
-ként	állampolgárként	állampolgárokként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	állampolgárban	állampolgárokban
-on/-en/-ön	állampolgáron	állampolgárokon
-nál/-nél	állampolgárnál	állampolgároknál
-ba/-be	állampolgárba	állampolgárokba
-ra/-re	állampolgárra	állampolgárokra
-hoz/-hez/-höz	állampolgárhoz	állampolgárokhoz
-ból/-ből	állampolgárból	állampolgárokból
-ról/-ről	állampolgárról	állampolgárokról
-tól/-től	állampolgártól	állampolgároktól

állampolgár birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	állampolgárom	állampolgáraim
a te	állampolgárod	állampolgáraid
az ő/ön/maga az önök/maguk	állampolgára	állampolgárai
a mi	állampolgárunk	állampolgáraink
a ti	állampolgárotok	állampolgáraitok
az ő	állampolgáruk	állampolgáraik