öröm

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: //
  • Hang hallgatás
  • Elválasztás: ö-röm

Főnév

öröm

  1. Derűs lelkiállapot, elért siker vagy jó közérzet érzése. Az ember egész lényét átható vidám és kellemes érzés, amit szándékainak megvalósítása okoz.

Származékok

Fordítások

Szinonimák

  1. boldogság
  2. megelégedés

Antonimák

  1. bánat
  2. elkeseredés