úszó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈuːsoː]

Főnév

úszó

1. Vízben közlekedő személy.
2. Horgászeszköz.

Származékok

• (összetételek): hasúszó, mellúszó, szabadúszó, úszóakna, úszóbajnok, úszócsarnok, úszódaru, úszódokk, úszódressz, úszógumi, úszóhártya, úszóhártyás, úszóhólyag, úszóiskola, úszójelző, úszókábel, úszóképes, úszólecke, úszóláb, úszómedence, úszómester, úszómű, úszónadrág, úszónő, úszóöv, úszóruha, úszósapka, úszósport, úszószárny, úszótalp, úszótempó, úszótrikó, úszótű, úszóverseny, úszóválogatott

Fordítások

vízben közlekedő férfi

angol: swimmer (en) arab: سَبّاح‎ (ar) (sabbāħ) azeri: üzgüçü (az), üzücü (az) belarusz: плывец (be) (plyvjec) bolgár: плувец (bg) (pluvec) cseh: plavec (cs) észt: ujuja (et) finn: uimari (fi) francia: nageur (fr) galiciai: nadador (gl) görög: κολυμβητής (el) (kolymvitís) héber: שחיין‎ (he) holland: zwemmer (nl) japán: 泳ぎ手 (ja) (およぎて, oyogite), 泳ぐ人 (ja) (およぐひと, oyogu hito) katalán: nedador (ca) kazah: жүзуші (kk) (jüzwşi) kínai: 游泳者 (zh) (yóuyǒngzhě) kirgiz: сүзгүч (ky) (süzgüç)

latin: natator (la) lengyel: pływak (pl) litván: plaukikas (lt) luxemburgi: Schwëmmer (lb) macedón: пливач (mk) (plivač) maláj: perenang (ms) manx: amyltagh (gv), snaueder (gv) maori: kaikauhoe (mi) német: Schwimmer (de) norvég: svømmer (no) olasz: nuotatore (it) orosz: пловец (ru) (plovec) perzsa: شناگر‎ (fa) (šenâgar) portugál: nadador (pt) román: înotător (ro) spanyol: nadador (es) svéd: simmare (sv) kn szerbhorvát: пливач (sh), plivač (sh) szlovák: plavec (sk) szlovén: plaválec (sl) tagalog: manlalangoy (tl) török: yüzücü (tr) vietnámi: tuyển thủ bơi lội (vi)

horgászeszköz

angol: float (en), bobber (en) bolgár: буй (bg) hn (buj), поплавък (bg) (poplavǎk) finn: koho (fi) francia: flotteur (fr) hn görög: φελλός (el) nn (fellós) holland: vlot (nl) sn

litván: plaustas (lt) hn, plūdė (lt) nn német: Floß (de) sn, Schwimmer (de) hn orosz: плот (ru) hn (plot), поплаво́к (ru) hn (poplavók) portugál: boia (pt) nn román: plută (ro) nn, plutitor (ro) sn svéd: flöte (sv) sn szerbhorvát: plovak (sh) hn

Ragozás

úszó ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	úszó	úszók
tárgyeset	úszót	úszókat
részes eset	úszónak	úszóknak
-val/-vel	úszóval	úszókkal
-ért	úszóért	úszókért
-vá/-vé	úszóvá	úszókká
-ig	úszóig	úszókig
-ként	úszóként	úszókként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	úszóban	úszókban
-on/-en/-ön	úszón	úszókon
-nál/-nél	úszónál	úszóknál
-ba/-be	úszóba	úszókba
-ra/-re	úszóra	úszókra
-hoz/-hez/-höz	úszóhoz	úszókhoz
-ból/-ből	úszóból	úszókból
-ról/-ről	úszóról	úszókról
-tól/-től	úszótól	úszóktól

úszó birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	úszóm	úszóim
a te	úszód	úszóid
az ő/ön/maga az önök/maguk	úszója	úszói
a mi	úszónk	úszóink
a ti	úszótok	úszóitok
az ő	úszójuk	úszóik

Melléknév

úszó

Etimológia

úszik folyamatos melléknévi igeneve.