ünnepség

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈynːɛpʃeːɡ]

Főnév

ünnepség

1. Megemlékezés valamilyen emlékezetes eseményről.

Etimológia

ünnep +‎ -ség

Fordítások

Tartalom

angol: festival (en), festivity (en), celebration (en) arab: عيد‎ (ar) hn (ʿīd) baszk: jai (eu) bolgár: празненство (bg) sn (praznenstvo) héber: חגיגה‎ (he) hindi: त्योहार (hi) (tyōhār), उत्सव (hi) (utsav), पर्व (hi) (parva)

latin: festivitas (la) nn orosz: празднество (ru) sn (prazdnestvo), торжество (ru) sn (toržestvo) örmény: տոն (hy) (ton), փառատոն (hy) (pʿaṙaton) perzsa: جشنواره‎ (fa) (jašnvâre) román: celebrare (ro) szanszkrit: महोत्सव (sa) (mahotsava) török: tören (tr)

Ragozás

ünnepség ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	ünnepség	ünnepségek
tárgyeset	ünnepséget	ünnepségeket
részes eset	ünnepségnek	ünnepségeknek
-val/-vel	ünnepséggel	ünnepségekkel
-ért	ünnepségért	ünnepségekért
-vá/-vé	ünnepséggé	ünnepségekké
-ig	ünnepségig	ünnepségekig
-ként	ünnepségként	ünnepségekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	ünnepségben	ünnepségekben
-on/-en/-ön	ünnepségen	ünnepségeken
-nál/-nél	ünnepségnél	ünnepségeknél
-ba/-be	ünnepségbe	ünnepségekbe
-ra/-re	ünnepségre	ünnepségekre
-hoz/-hez/-höz	ünnepséghez	ünnepségekhez
-ból/-ből	ünnepségből	ünnepségekből
-ról/-ről	ünnepségről	ünnepségekről
-tól/-től	ünnepségtől	ünnepségektől

ünnepség birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	ünnepségem	ünnepségeim
a te	ünnepséged	ünnepségeid
az ő/ön/maga az önök/maguk	ünnepsége	ünnepségei
a mi	ünnepségünk	ünnepségeink
a ti	ünnepségetek	ünnepségeitek
az ő	ünnepségük	ünnepségeik