őrvezető
Kiejtés
- IPA: [ ˈøːrvɛzɛtøː]
Főnév
őrvezető
- (katonai) A legalacsonyabb tisztesi rendfokozat(ú személy).
Etimológia
Szinonimák
Fordítások
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | őrvezető | őrvezetők |
| tárgyeset | őrvezetőt | őrvezetőket |
| részes eset | őrvezetőnek | őrvezetőknek |
| -val/-vel | őrvezetővel | őrvezetőkkel |
| -ért | őrvezetőért | őrvezetőkért |
| -vá/-vé | őrvezetővé | őrvezetőkké |
| -ig | őrvezetőig | őrvezetőkig |
| -ként | őrvezetőként | őrvezetőkként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | őrvezetőben | őrvezetőkben |
| -on/-en/-ön | őrvezetőn | őrvezetőkön |
| -nál/-nél | őrvezetőnél | őrvezetőknél |
| -ba/-be | őrvezetőbe | őrvezetőkbe |
| -ra/-re | őrvezetőre | őrvezetőkre |
| -hoz/-hez/-höz | őrvezetőhöz | őrvezetőkhöz |
| -ból/-ből | őrvezetőből | őrvezetőkből |
| -ról/-ről | őrvezetőről | őrvezetőkről |
| -tól/-től | őrvezetőtől | őrvezetőktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | őrvezetőm | őrvezetőim |
| a te | őrvezetőd | őrvezetőid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
őrvezetője | őrvezetői |
| a mi | őrvezetőnk | őrvezetőink |
| a ti | őrvezetőtök | őrvezetőitek |
| az ő | őrvezetőjük | őrvezetőik |
- 4
Forrás
- Magyar Értelmező Szótár (ISBN 963 05 8416 6)