έμός
Ógörög
έμός (émós)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /é.mós/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈeˈmos/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈeˈmos/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈeˈmos/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈeˈmos/
Névmás
έμός • (émós)
Etimológia
Tkp. ma, lásd a latin meus névmást.