βοῦς

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ógörög

βοῦς (boûs)

Kiejtés

 

Főnév

βοῦς (boûshn vagy nn (genitivus βοός); harmadik ragozás

  1. szarvasmarha
  2. tehén

Etimológia

Lásd a latin bos szót. Tkp. *govo, lásd az ír , illetve az északi germán ko szót.