γηθέω

Ógörög

γηθέω (gēthéō)

Kiejtés

 

• IPA: /ɡɛː.tʰé.ɔː/ → /ʝiˈθe.o/ → /ʝiˈθe.o/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ɡɛː.tʰé.ɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ɡe̝ˈtʰe.o/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ʝiˈθe.o/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ʝiˈθe.o/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ʝiˈθe.o/

Ige

γηθέω • (gēthéō)

(géthéó)

1. örül

Etimológia

Lásd a latin gaudeo igét.