θέρω

Ógörög

θέρω (thérō)

Kiejtés

 

• IPA: /tʰé.rɔː/ → /ˈθe.ro/ → /ˈθe.ro/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /tʰé.rɔː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈtʰe.ro/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈθe.ro/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈθe.ro/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈθe.ro/

Ige

θέρω • (thérō)

(théró)

1. melegít

Etimológia

Tkp. *ghvero, lásd a szláv grejati és goreti igéket.