καμάρα

Ógörög

καμάρα (kamára)

Kiejtés

 

• IPA: /ka.má.ra/ → /kaˈma.ra/ → /kaˈma.ra/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /ka.má.ra/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /kaˈma.ra/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /kaˈma.ra/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /kaˈma.ra/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /kaˈma.ra/

Főnév

κᾰμᾰ́ρᾱ • (kamárā) nn (genitivus κᾰμᾰ́ρᾱς); első ragozás

1. boltozat

Etimológia

Egy *kem- tőből, lásd a magyar homorú szónál.