καῦμα

Ógörög

καῦμα (kaûma)

Kiejtés

 

• IPA: /kâu̯.ma/ → /ˈkaβ.ma/ → /ˈkav.ma/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /kâu̯.ma/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈkaw.ma/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈkaβ.ma/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈkav.ma/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈkav.ma/

Főnév

καῦμᾰ • (kaûma) sn (genitivus καύμᾰτος); harmadik ragozás

1. hőség