μύλη

Ógörög

μύλη (múlē)

Kiejtés

 

• IPA: /mý.lɛː/ → /ˈmy.li/ → /ˈmi.li/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /mý.lɛː/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈmy.le̝/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈmy.li/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈmy.li/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈmi.li/

Főnév

μῠ́λη • (múlē) nn (genitivus μῠ́λης); első ragozás

1. malom
2. malomkő

Etimológia

Tkp. *molo, lásd a latin mola szót.