μῦς

Ógörög

μῦς (mûs)

Kiejtés

 

• IPA: /mŷːs/ → /mys/ → /mis/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /mŷːs/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /mys/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /mys/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /mys/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /mis/

Főnév

μῦς • (mûs) hn (genitivus μῠός); harmadik ragozás

1. egér