πεύκη
Ógörög
πεύκη (peúkē)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /pěu̯.kɛː/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /ˈpew.ke̝/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /ˈpeɸ.ci/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /ˈpef.ci/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /ˈpef.ci/
Főnév
πεύκη • (peúkē) nn (genitivus πεύκης); első ragozás
Etimológia
Tkp. *pogo, lásd a német Fichte szót.