χιών

Ógörög

χιών (khiṓn)

Kiejtés

 

• IPA: /kʰi.ɔ̌ːn/ → /çiˈon/ → /çiˈon/

• (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /kʰi.ɔ̌ːn/
• (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /kʰiˈon/
• (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /çiˈon/
• (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /çiˈon/
• (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /çiˈon/

Főnév

χῐών • (khiṓn) nn (genitivus χῐόνος); harmadik ragozás

1. hó (csapadék)