Ugrás a tartalomhoz

дёготь

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
eset e.sz. t.sz.
alanyeset дёготь дёгти
birtokos дёгтя дёгтей
részes дёгтю дёгтям
tárgyeset дёготь дёгти
eszközh. дёгтем дёгтями
elöljárós дёгте дёгтях
partitivus дёгтю

Kiejtés

  • IPA: [ˈdʲɵɡətʲ]

Főnév

дёготь (djógotʹ) hn

  1. kátrány
ложка дёгтя в бочке мёда
üröm az örömben
древесный дёготь
fakátrány