желчь
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Orosz
желчь (želčʹ)
Kiejtés
- IPA: [ʐɛlt͡ɕ]
Főnév
желчь • (želčʹ) nn élett (birtokos же́лчи, megszámlálhatatlan)
Etimológia
Az óorosz зълчь (zŭlčĭ) szóból ← ősszláv *zьlčь, ← ős-balti-szláv *źulʔ-, ← ősindoeurópai *ǵʰlh₃-
Ragozás
singular | |
---|---|
alanyeset | же́лчь |
birtokos | же́лчи |
részes | же́лчи |
tárgyeset | же́лчь |
eszközhatározós | же́лчью |
elöljárós | же́лчи |