итог

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
egyes szám többes szám
alanyeset ито́г ито́ги
birtokos ито́га ито́гов
részes ито́гу ито́гам
tárgyeset ито́г ито́ги
eszközhatározós ито́гом ито́гами
elöljárós ито́ге ито́гах

Orosz

итог (itog)

Kiejtés

  • IPA: [ɪtək]

Főnév

итог hn

  1. eredmény
  2. végösszeg, végeredmény
в конечном итоге
végeredményben
подводить итог
átv is összegez, összesít; felállítja a mérleget