кол
Kiejtés
- IPA: [koɫ]
Főnév
кол • (kol) hn
- сажать на кол
- karóba húz
- у него ни кола ни двора
- nincstelen ember; semmije sincs
- ему хоть кол на голове теши
- nagyon makacs ember
| eset | e.sz. | t.sz. |
|---|---|---|
| alanyeset | кол | ко́лья△ |
| birtokos | кола́ | ко́льев△ |
| részes | колу́ | ко́льям△ |
| tárgyeset | кол | ко́лья△ |
| eszközh. | коло́м | ко́льями△ |
| elöljárós | коле́ | ко́льях△ |
| helyhat. | (на) колу́ |