Ugrás a tartalomhoz

мовознавець

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [mɔwɔznɐʋet͡sʲ]

Főnév

мовозна́вець (movoznávecʹhn szem (birtokos мовозна́вця, alanyeset tsz. мовозна́вці, birtokos tsz. мовозна́вців)

  1. nyelvész

Etimológia

мо́ва (móva, nyelv) +‎ -о- (-o-) +‎ знаве́ць (znavécʹ, szakértő)

Szinonimák

Származékok