повод

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
egyes szám többes szám
alanyeset по́вод пово́дья
birtokos по́вода пово́дьев
részes по́воду пово́дьям
tárgyeset по́вод пово́дья
eszközhatározós по́водом пово́дьями
elöljárós по́воде пово́дьях
egyes szám többes szám
alanyeset по́вод по́воды
birtokos по́вода по́водов
részes по́воду по́водам
tárgyeset по́вод по́воды
eszközhatározós по́водом по́водами
elöljárós по́воде по́водах

Orosz

повод (povod)

Kiejtés

  • IPA: [pəvət]

Főnév

повод hn

  1. gyeplő, kantár [lóé]
  2. ürügy
  3. ok, indíték; alkalom
без всякого повода
minden ok nélkül; minden előzmény v. összefüggés nélkül
дать повод
okot szolgáltat; alkalmat ad
держать (кого) на поводу
(vkt) pórázon tart
натянуть поводья
rövidre fogja a gyeplőt
опустить поводья
megereszti a gyeplőt
по поводу (чего)
(vmvel) kapcsolatban; (vmnek) az alkalmából
служить поводом (для чего, к чему)
ürügyül szolgál (vmre, vmhez)