пустой

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
eset e. sz. t. sz.
m. n. f.
alanyesetпусто́йпусто́епуста́япусты́е
birtokosпусто́гопусто́гопусто́йпусты́х
részes esetпусто́мупусто́мупусто́йпусты́м
tárgyeset    élőпусто́гопусто́епусту́юпусты́х
élettelen пусто́й пусты́е
eszközh.пусты́мпусты́мпусто́й пусто́юпусты́ми
elöljárósпусто́мпусто́мпусто́йпусты́х
rövid alakпу́стпу́стопуста́пу́сты, пусты́

Orosz

пустой (pustoj)

Kiejtés

  • IPA: [pʊstəj]

Melléknév

пусто́й (pustój) (középfok (по)пусте́е vagy (по)пусте́й)

  1. elhagyatott, sivár, puszta, felesleges, üres