حجر
Főnév
حَجَر • (ḥajar) hn (többesszám أَحْجَار (ʔaḥjār) vagy حِجَارَة (ḥijāra) vagy حِجَار (ḥijār))
- kő
- وَجَدَ الطِّفْلُ حَجَرًا عَلَى شَكْلِ قَلْبٍ عَلَى الشَّاطِئِ.
- wajada ṭ-ṭiflu ḥajaran ʕalā šakli qalbin ʕalā š-šāṭiʔi.
- A gyermek egy szív alakú követ talált a tengerparton.
- اِسْتَخْدَمَ البُنَّاءُ الحَجَرَ لِبِنَاءِ الجِدَارِ.
- istaḵdama l-bunnāʔu l-ḥajara libināʔi l-jidāri.
- Az építőmunkások követ használtak a fal építéséhez.