حكيم
Melléknév
حَكِيم • (ḥakīm) (nőnem حَكِيمَة (ḥakīma), hímnem többesszám حُكَمَاء (ḥukamāʔ), elative أَحْكَم (ʔaḥkam))
- bölcs
- اشتُهِرَ الطَّبِيبُ بِكَوْنِهِ حَكِيمًا وَمُتَبَصِّرًا.
- āštuhira ṭ-ṭabību bikawnihi ḥakīman wamutabaṣṣiran.
- Az orvos híres volt bölcsességéről és előrelátásáról.
- قَرَأَ الشَّابُ أَقْوَالَ الحَكِيمِ القَدِيمِ.
- qaraʔa š-šābu ʔaqwāla l-ḥakīmi l-qadīmi.
- A fiatal olvasta az ősi bölcs mondásait.
- كَانَ جَدِّي حَكِيمَ العَائِلَةِ وَمُرْشِدَهَا.
- kāna jaddī ḥakīma l-ʕāʔilati wamuršidahā.
- Nagyapám volt a család bölcs vezetője és útmutatója.