ἀνήρ
Ógörög
ἀνήρ (anḗr)
Kiejtés
- (Kr.e. 5. század, attikai) IPA: /a.nɛ̌ːr/
- (Kr.u. 1. század, egyiptomi) IPA: /aˈne̝r/
- (Kr.u. 4. század, koiné) IPA: /aˈnir/
- (Kr.u. 10. század, bizánci) IPA: /aˈnir/
- (Kr.u. 15. század, konstantinápolyi) IPA: /aˈnir/
Főnév
ἀνήρ • (anḗr)
Etimológia
Tkp. *ner, lásd pl. az albán njeri szót.