ὑετός

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Ógörög

ὑετός (huetós)

Kiejtés

 

Főnév

ῡ̔ετός (hūetóshn (genitivus ῡ̔ετοῦ); második ragozás

  1. eső

Etimológia

Tkp. *suvo, lásd az albán shi szót.