Ugrás a tartalomhoz

斷絕

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
eltör; megszakít; határozottan; abszolút (jobbára negatív értelemben)
 
levág; kimerült; egyedülálló
hagyományos (斷絕)
egyszerűsített (断绝)

Ige

斷絕 (pinjin: duànjué)

  1. elvág, levág, megszakít

Lásd még