Ugrás a tartalomhoz

Abraham Lincoln

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Abraham Lincoln (tsz. Abraham Lincolns)

  1. (informatika) Abraham Lincoln (1809. február 12. – 1865. április 15.) az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke volt, aki 1861 és 1865 között vezette az országot. Történelmi jelentősége óriási: ő volt az Egyesült Államok első republikánus elnöke, felszabadította a rabszolgákat, megvédte az unió egységét a polgárháborúban, és meghatározó alakja lett az amerikai demokrácia fejlődésének. Elnöksége végén egy merénylet áldozata lett, és ezzel nemzeti mártírrá vált.


Gyermekkor és ifjúság

Abraham Lincoln Kentucky államban született, szegény családban. Apja, Thomas Lincoln, földműves volt, anyja, Nancy Hanks Lincoln, korán meghalt. A család később Indiana, majd Illinois államba költözött. Lincoln önképző volt, iskolai tanulmányait alig néhány hónapra tehető oktatás jellemezte. Mégis rendkívül művelt lett: olvasott Bibliát, Shakespeare-t, és autodidakta módon képezte magát.


Fiatalkori pálya és jogászi karrier

Fiatal felnőttként Lincoln különféle munkákat végzett: bolti eladó, tutajozó a Mississippi folyón, postamester, földmérő. Később ügyvéd lett – ezt önálló jogtanulással érte el. 1836-ban felvették az Illinois állami ügyvédi kamarába, és hamarosan népszerű védőügyvéd lett Springfield városában.

Jogászként híres volt éles eszéről, igazságérzetéről és szónoki tehetségéről. Beceneve: „Honest Abe”, azaz „Becsületes Ábrahám”.


Korai politikai karrier

Lincoln az 1840-es években a Whig Párt tagjaként kezdte politikai pályáját. 1834-től több ciklusban is tagja volt az Illinois állami törvényhozásnak, majd 1847–49 között a képviselőházban szolgált Washingtonban. Már ekkor is kritizálta a rabszolgaság terjedését, de még nem követelte annak azonnali eltörlését.


A republikánus mozgalom felemelkedése

Az 1850-es években a rabszolgaság kérdése politikai krízissé vált. Az 1854-es Kansas–Nebraska törvény lehetővé tette a rabszolgaság terjedését új államokban, amit Lincoln élesen elítélt.

1858-ban híres szenátusi vitákat folytatott Stephen A. Douglas demokrata politikussal. Bár Lincoln elvesztette a választást, országos ismertséget szerzett. Az egyik legismertebb mondása ebből az időszakból:

„Egy megosztott ház nem maradhat fenn – a nemzet nem lehet egyszerre félig rabszolga és félig szabad.”

Elnökké választás (1860)

1860-ban Lincoln a frissen megalakult Republikánus Párt jelöltje lett. Programja a rabszolgaság terjedésének megállítására, a gazdasági modernizációra és az Unió egységének megőrzésére épült.

1860 novemberében megválasztották elnökké, de délen hatalmas ellenállást váltott ki, mivel sokan a rabszolgatartás végétől tartottak. Lincoln megválasztása után déli államok sorra kiléptek az Unióból, és megalapították a Konföderációt.


Az amerikai polgárháború (1861–1865)

  1. április 12-én Fort Sumter megtámadásával kitört a polgárháború. Lincoln célja az Unió egységének megőrzése volt, nem a rabszolgaság azonnali felszámolása – ez a célja csak később változott meg.

Főbb döntései a háborúban:

  • 1862-ben aláírta az Emancipációs Kiáltványt, amely 1863. január 1-jén életbe lépett: felszabadította a Konföderáció területén élő rabszolgákat (de nem az Unióhoz hű rabszolgatartó államokban élőket).

  • Bevezette a sorkatonaságot, megnövelte az adókat, és létrehozta az első szövetségi pénzügyi intézményeket.

  • Gettysburgi beszéde (1863): három perces, de örökérvényű szónoklat a demokráciáról és a nemzeti megújulásról. Legismertebb sora:

    „…hogy ez a nemzet – Isten vezetésével – megújuljon a szabadságban, és a nép kormányzata a néptől, a nép által, a népért el ne vesszen a földről.”

  • 1864-ben újraválasztották, Andrew Johnson alelnökével.


A háború vége és gyilkossága

1865 áprilisára a polgárháború gyakorlatilag véget ért. A konföderációs hadsereg vezetője, Robert E. Lee, április 9-én letette a fegyvert Ulysses S. Grant tábornok előtt.

Április 14-én, mindössze öt nappal a háború vége után, Lincoln merénylet áldozata lett. A déli érzelmű színész, John Wilkes Booth, a washingtoni Ford Színházban fejbe lőtte. Lincoln másnap, 1865. április 15-én meghalt.

Ez volt az első amerikai elnökgyilkosság, és az egész országot mély gyászba borította.


Öröksége

Abraham Lincoln öröksége az amerikai történelem egyik legfényesebb példája:

  • Morális bátorság: nem a népszerűségért, hanem elveiért cselekedett.
  • Politikai ügyesség: képes volt egyensúlyozni az északi és déli, konzervatív és radikális erők között.
  • A rabszolgaság eltörlése: az 1865-ös 13. alkotmánykiegészítés, amely teljesen megszüntette a rabszolgaságot, Lincoln közvetlen érdeme volt.
  • Nemzeti egység: szilárd hittel hitte, hogy az Unió megmarad, és erkölcsi alapokon újul meg.


Személyiség

Lincoln magas, sovány, sajátos humorú ember volt. Gyakran használt anekdotákat és népi bölcsességet, hogy oldja a feszültséget. Mélyen vallásos, de nem fanatikus, erkölcsi kérdésekben következetes.

Depresszióra hajlamos volt, gyakran vívódott – mégis óriási belső erővel rendelkezett.


Emlékezete

  • A Lincoln-emlékmű Washingtonban az amerikai demokrácia ikonikus helyszíne.
  • Szobra szerepel a 5 dolláros bankjegyen és az 1 centes érmén.
  • 1940 óta minden év februárjában megtartják az Elnökök Napját, amely főként Lincoln és Washington emlékét őrzi.
  • Számtalan könyv, film, szobor, színházi feldolgozás született életéről és munkásságáról.


Zárszó

Abraham Lincoln megtestesítette azt az eszmét, hogy egy egyszerű származású ember is képes megváltoztatni a világot, ha elvei, erkölcse és vezetői képességei elég erősek. Az Egyesült Államokat egységben tartotta egy szétszakadt korban, és örökre beírta nevét a szabadság történetébe.

Ahogy maga mondta:

„A nép igazgatásának végső kormánya nem született egy nap alatt – de ha elveszítjük, nem lesz visszaút.”

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Abraham_Lincoln&oldid=3504998”