Ugrás a tartalomhoz

Adam Smith

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Adam Smith (tsz. Adam Smiths)

  1. (informatika) Adam Smith (1723. június 5. – 1790. július 17.) skót közgazdász, morálfilozófus és a klasszikus közgazdaságtan megalapítója, a felvilágosodás egyik legnagyobb hatású gondolkodója. Legismertebb műve, „A nemzetek gazdagsága” (An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations, 1776) a közgazdaságtan tudományának első szisztematikus és átfogó leírása, amelyben lefektette a piacgazdaság működésének alapelveit. Smith gondolatai a mai napig alapvető hatással vannak a közgazdaságtanra, a politikafilozófiára és a társadalomtudományokra.


Fiatalkor és tanulmányai

Adam Smith 1723-ban született a skótországi Kirkcaldy városában. Apja vámtisztviselő volt, de még Adam születése előtt meghalt, így édesanyja egyedül nevelte fel. Smith már fiatalon kitűnt értelmével: 14 évesen kezdte tanulmányait a Glasgow-i Egyetemen, ahol erkölcsfilozófiát tanult Francis Hutcheson professzor irányításával. Ezután az oxfordi Balliol College diákja lett, de az ottani oktatást sivárnak és dogmatikusnak tartotta.

Oxford után visszatért Skóciába, ahol 1748-tól filozófiát és irodalmat oktatott Edinburghban, majd 1751-ben a Glasgow-i Egyetemen lett az erkölcsfilozófia professzora. Itt oktatott etikát, jogfilozófiát, közgazdaságtant és retorikát. E korszak volt Smith legtermékenyebb szellemi időszaka.


Az erkölcsi szimpátia elmélete: „The Theory of Moral Sentiments” (1759)

Első nagy műve, A moral sentiments elmélete (1759), erkölcsfilozófiai munka, amelyben Smith az emberek közötti együttérzésre (sympathy) alapozza az erkölcsi ítéletet. Eszméi közel álltak barátja és kortársa, David Hume filozófiájához, akivel Smith mély barátságot ápolt.

Smith szerint az emberek erkölcsi megítélései nem abszolút elvekből fakadnak, hanem abból, hogy képesek beleképzelni magukat mások helyzetébe – ezt nevezte „képzelt pártatlan szemlélőnek” (impartial spectator). A társadalmi normák, dicséret és elítélés így nem isteni parancsokon, hanem közösségi együttérzésen alapulnak.


A gazdaságtan megalapozása: „A nemzetek gazdagsága” (1776)

Adam Smith legismertebb és legnagyobb hatású műve a The Wealth of Nations, amelyet tíz évig írt, és amely 1776-ban jelent meg – éppen az amerikai függetlenségi háború idején. Ez a könyv lett a modern közgazdaságtan első nagy összefoglalása.

Főbb gondolatai:

1. Munka megosztása (division of labor)

Smith szerint a gazdasági növekedés alapja a munka megosztása, mert ez növeli a termelékenységet. Híres példája a gombostűgyár, ahol a munkafolyamat felosztása révén többszörös termelési hatékonyság érhető el. A specializáció lehetővé teszi, hogy mindenki azt végezze, amihez a legjobban ért.

2. Láthatatlan kéz (invisible hand)

A legismertebb elmélete szerint az egyéni önérdek követése – megfelelő piaci körülmények között – a közjót is szolgálja. Az egyéni döntések együttesen egy láthatatlan kéz által vezérelve irányítják a gazdaságot úgy, hogy az mindenki javát szolgálja – állami beavatkozás nélkül is.

„Miközben a saját hasznát kívánja, gyakran jobban előmozdítja a társadalom javát, mint amikor kifejezetten azt célozza.”

3. Szabad piac és verseny

Smith a gazdaság természetes működését a szabad versenyen alapuló piacban látta. Az államnak nem kell beavatkoznia, kivéve három fő funkciót:

  • védelem külső támadás ellen (honvédelem),
  • belső rend fenntartása (igazságszolgáltatás),
  • közművek és infrastruktúra biztosítása.

4. Az érték és pénz szerepe

Smith elemzi a pénz szerepét és a csereérték kialakulását. Különbséget tesz a munkában kifejezett érték és a piaci ár között. Úttörő módon foglalkozik a kereslet–kínálat viszonyával is.

5. Kereskedelem és nemzetközi gazdaság

Smith támogatta a szabadkereskedelmet, és elutasította a merkantilizmust (az arany és ezüst felhalmozását célzó gazdaságpolitikát). Úgy vélte, a nemzetek gazdagsága nem a pénz, hanem a termelés és fogyasztás mértékében rejlik. A nemzetközi kereskedelem előnyös minden fél számára.


Politikai és gazdasági nézetei

Smith nem volt radikális laissez-faire híve: elismerte, hogy az államnak fontos szerepe van, például az oktatás, infrastruktúra és szabályozás terén. Hangsúlyozta a monopóliumok és a korrupt társasági kiváltságok elleni fellépés szükségességét.

Őt tartják a kapitalizmus filozófiai alapvetésének egyik legfontosabb megfogalmazójának, bár sokszor félreértik, mintha a korlátlan önzés pártolója lett volna – holott Smith mélyen hitt a társadalmi erkölcs és a közjó fontosságában.


Személyisége és magánélete

Adam Smith soha nem házasodott meg, visszahúzódó életet élt. Jóllehet híres volt előadásairól, magánéletében szórakozott, csendes és udvarias emberként ismerték. Tanítványai és barátai – köztük David Hume, Edmund Burke, Edward Gibbon – nagyra tartották intellektusát és jellemét.

1778-tól haláláig skót vámtanácsosként dolgozott, de továbbra is szellemi életet élt és levelezett. Halála előtt több kéziratát elpusztította, csak két fő művét tartotta méltónak az utókor figyelmére.


Hatása és öröksége

Adam Smith a klasszikus közgazdaságtan legnagyobb alakja. Hatása az egész 19. századon átívelt:

  • David Ricardo továbbvitte értékelméletét.
  • Karl Marx is Smith kritikájából indult ki.
  • John Stuart Mill szintetizálta Smith gondolatait a társadalmi reformmal.
  • A 20. században a neoklasszikus közgazdaságtan (Marshall, Hayek) is visszanyúlt Smith tanaihoz.

Politikai öröksége a liberális gazdaságpolitika egyik alapja lett, és máig vita tárgya, hogyan kell értelmezni a „láthatatlan kéz” elméletét.


Emlékezete

  • Szobra áll Edinburghban és Kirkcaldyban.
  • 2007 óta az Egyesült Királyság £20-os bankjegyén szerepel.
  • A világ számos egyeteme tartja őt a közgazdasági tanszék névadójának.
  • A Smith-féle közgazdasági gondolkodás ma is alapja a gazdasági oktatásnak.


Záró gondolat

Adam Smith munkássága a piac, az erkölcs és a társadalom összefüggéseinek feltárására tett első nagy tudományos kísérlet volt. Nemcsak a piac láthatatlan kezéről beszélt, hanem az emberi együttérzésről, az erkölcsi ítéletről és az állam szerepéről is. Az ő filozófiája nem a nyers önérdek, hanem a racionális szabadság és társadalmi felelősség összhangja. A modern világot – gazdaságilag és erkölcsileg is – az ő gondolatai formálták.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Adam_Smith&oldid=3507961”