Ugrás a tartalomhoz

Age of Discovery

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Age of Discovery (tsz. Age of Discoveries)

  1. (informatika) A felfedezések kora, más néven a nagy földrajzi felfedezések kora, az a történelmi időszak volt, amikor az európai államok – elsősorban Portugália és Spanyolország, majd Hollandia, Franciaország és Anglia – a 15. század végétől a 17. század közepéig fokozatosan feltérképezték, bejárták és részben leigázták az ismeretlen világrészeket. Ez a korszak gyökeresen átalakította a világ gazdasági, politikai és kulturális viszonyait, és megalapozta a modern globalizáció első hullámát.


1. A korszak kezdetei – miért indultak el az európaiak?

A középkor végére Európa gazdasága növekedett, a kereskedelem élénkült, és a városi polgárság egyre nagyobb szerepet kapott. A felfedezések mögött gazdasági, vallási, politikai és tudományos okok álltak.

Fő okok:

  • Gazdasági érdek: a fűszerek, nemesfémek, selyem, só, cukor és más értékes áruk iránti kereslet nőtt. Az ázsiai kereskedelmi utak (pl. a Selyemút) biztonsága csökkent, mivel Konstantinápoly (Bizánc) 1453-ban elesett.
  • Új hajózási technológiák: karavella, asztrolábium, iránytű, portolán térképek, hajózási ismeretek fejlődése.
  • Térítői szándék: a kereszténység (főleg a katolicizmus) terjesztése is fontos szerepet játszott.
  • Tudományos kíváncsiság: az új földek, népek, növények, állatok felfedezése.


2. A portugálok úttörő szerepe

A felfedezések élén Portugália állt, különösen Tengerész Henrik herceg (1394–1460) támogatásával, aki navigációs iskolát hozott létre Sagresben, és támogatta az afrikai partvidék feltérképezését.

Fontos portugál felfedezők:

  • Bartolomeu Dias (1488): elérte a Jóreménység-fokot, ezzel bebizonyította, hogy Afrika megkerülhető.
  • Vasco da Gama (1498): elsőként jutott el Indiába tengeri úton.
  • Pedro Álvares Cabral (1500): Brazíliába érkezett, amely portugál gyarmat lett.

Portugália kereskedelmi állomásokat létesített Afrikában, Indiában (Goa), Délkelet-Ázsiában (Malakka), és a Távol-Keleten (Makaó, Timor), de nem hódított területeket nagy számban – inkább kereskedelmi birodalmat épített ki.


3. Spanyolország és Amerika felfedezése

A portugál sikerek után Spanyolország is részt akart venni az ázsiai kereskedelemben. Kolumbusz Kristóf (Cristoforo Colombo) 1492-ben a spanyol uralkodópár – Izabella és Ferdinánd – támogatásával indult útnak nyugati irányban, hogy Indiába jusson.

Kolumbusz és Amerika

  • 1492. október 12-én Kolumbusz elérte a Bahama-szigeteket, majd Kubát és Hispaniolát, de haláláig azt hitte, hogy Ázsiát találta meg.
  • Amerigo Vespucci ismerte fel először, hogy egy új kontinensről van szó – innen ered az „Amerika” elnevezés.

A világ felosztása: Tordesillasi szerződés (1494)

Spanyolország és Portugália megegyezett a világbirodalmak felosztásában. A pápai közvetítéssel létrejött szerződés értelmében:

  • A nyugati területek (Amerika) Spanyolországhoz,
  • A keletiek (Afrika, Ázsia) Portugáliához kerültek.

Konkvisztádorok és hódítás

  • Hernán Cortés (1519–1521): legyőzte az aztékokat, elfoglalta Mexikót.
  • Francisco Pizarro (1532–1533): meghódította az inka birodalmat (Peru).
  • A hódítók brutális eszközökkel uralták az őslakosokat, akiknek nagy része járványokban, háborúkban, kényszermunkában elpusztult.

Spanyolország óriási mennyiségű aranyat és ezüstöt szállított Európába, főleg a potosí-i bányákból.


4. A föld körülhajózása – Magellán

Ferdinand Magellan, portugál származású felfedező, 1519-ben indult el a spanyol koronától kapott támogatással, hogy nyugati úton eljusson az ázsiai fűszer-szigetekre. Expedíciója:

  • 1520-ban felfedezte a róla elnevezett Magellán-szorost.
  • Átjutott a Csendes-óceánra, amit először hajózott be.
  • 1521-ben a Fülöp-szigeteken életét vesztette.
  • A flottából csak egy hajó tért vissza 1522-ben, ezzel elsőként hajózták körbe a Földet (Juan Sebastián Elcano vezetésével).

Ez a felfedezés bebizonyította, hogy a Föld gömbölyű és körülhajózható.


5. A holland, francia és angol terjeszkedés

A 16–17. században új szereplők is megjelentek a világfelfedezés és gyarmatosítás színpadán:

Hollandia

  • Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) – 1602-ben alakult, és az indonéz szigetvilágban terjeszkedett.
  • Új-Amszterdamot (ma: New York) is megalapították.
  • Tengeri kereskedelemben vezető szerepet töltöttek be.

Franciaország

  • Kanadában (Québec, Montreal) hoztak létre gyarmatokat.
  • A Mississippi mentén megalapították Louisianát.
  • Karib-térségben is jelen voltak (pl. Haiti).

Anglia

  • Észak-Amerika keleti partvidékén jöttek létre gyarmatok (Virginia, Massachusetts, 13 gyarmat).
  • Indiai terjeszkedés: Brit Kelet-indiai Társaság, később India brit uralom alá került.
  • Afrikában és a Karib-térségben cukornádültetvényekkel, rabszolgakereskedelemmel kapcsolódtak be.


6. A felfedezések következményei

Gazdasági következmények

  • Világkereskedelem kialakulása: az európai áruk, amerikai nyersanyagok és afrikai rabszolgák háromszögben mozogtak.
  • Új növények: paradicsom, burgonya, kukorica, dohány, kakaó Amerikából Európába.
  • Nemzetközi pénzrendszer fejlődése: az arany- és ezüstbeáramlás inflációt is okozott (ún. árforradalom).
  • Kapitalizmus kibontakozása: kereskedők, bankárok szerepe nőtt.

Társadalmi és politikai következmények

  • A nyugati civilizáció világméretűvé vált.
  • Európa lett a világ vezető hatalmi és kulturális központja.
  • A gyarmatosítás hosszú távú egyenlőtlenségeket alakított ki (gazdasági kizsákmányolás, rabszolgaság).
  • Az őslakos kultúrák (azték, inka, maja) részben elpusztultak vagy beolvadtak.

Tudományos és szellemi következmények

  • Új térképek, földrajzi ismeretek születtek.
  • Megváltozott a világkép: a Föld nem középpontja a világegyetemnek, hanem egyetlen bolygó egy hatalmas világban.
  • Az egyetemes történelem fogalma kezdett kialakulni.


7. Összegzés

A felfedezések kora az emberiség egyik legnagyobb átalakulásának időszaka volt. Az európai civilizáció globális szereplővé vált, megkezdődött a világkereskedelem, a tudományos gondolkodás új irányt vett, és új kapcsolatok jöttek létre a kontinensek között.

Ugyanakkor a felfedezések árnyoldalai is jelentősek: erőszakos hódítások, gyarmati kizsákmányolás, rabszolgatartás és kulturális pusztítás jellemezte a korszakot. A felfedezések nemcsak új lehetőségeket hoztak, hanem konfliktusokat, birodalmak felemelkedését és bukását, és hatalmas társadalmi átalakulásokat is elindítottak.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Age_of_Discovery&oldid=3511752”