Ugrás a tartalomhoz

Albert Szent-Györgyi

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Albert Szent-Györgyi (tsz. Albert Szent-Györgyis)

  1. (informatika) Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar orvos, biokémikus, fiziológus, a 20. század egyik legjelentősebb tudósa. Leginkább a C-vitamin felfedezőjeként ismert, de munkássága messze túlmutat ezen: úttörő szerepet játszott a sejtlégzés, izomműködés, oxidációs folyamatok, valamint a rák biokémiájának vizsgálatában is. 1937-ben orvosi–élettani Nobel-díjat kapott a „biológiai égésfolyamatokkal” kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepére.


Korai évek és tanulmányok

Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten, egy értelmiségi családban. Apja birtokos földbirtokos, édesanyja a híres orvosi családból, a Lenhossékok közül származott. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen kezdte orvosi szakon, majd a világháború alatt orvosként szolgált a fronton, ahol meg is sebesült. Az élmények hatására mély pacifista meggyőződés alakult ki benne.

A háború után befejezte tanulmányait, majd több európai egyetemen (Pozsony, Prága, Leiden, Groningen, Cambridge) kutatott. Fő érdeklődési területe a sejtek oxidációs folyamatai voltak.


Tudományos pályája és a C-vitamin felfedezése

Szent-Györgyi 1928-ban tért vissza Magyarországra, és a Szegedi Tudományegyetemen (akkor Ferenc József Tudományegyetem) lett a biokémia professzora. Itt kezdett el mélyreható kutatásokat folytatni az úgynevezett „hexuronsavról”, amelyet mellékveséből vont ki.

A felfedezés kulcsa az volt, hogy a hexuronsav valójában aszkorbinsav, vagyis a C-vitamin, amelyet először ő izolált nagy tisztaságban. Munkatársával, Joseph Svirbely-vel közösen bizonyította, hogy az anyag megelőzi a skorbutot. Ezt követően paprikából is kivonta a C-vitamint, és így hatalmas mennyiségben tudta előállítani.


Nobel-díj és nemzetközi elismerés

1937-ben a Svéd Királyi Akadémia orvosi Nobel-díjjal tüntette ki:

„A biológiai oxidációs folyamatokkal kapcsolatos felfedezéseiért, különös tekintettel a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepére.”

Ez a kitüntetés hatalmas elismerést hozott Magyarországnak is. Szent-Györgyi neve ettől kezdve a nemzetközi tudományos élet élvonalába került. Előadásokat tartott világszerte, és egyre inkább érdekelte a biológia mélyebb, molekuláris alapú megközelítése.


A Krebs-ciklus előkészítése

Szent-Györgyi kutatásai során fontos lépéseket tett a citromsavciklus (vagy Krebs-ciklus) megértésében. Megfigyelte, hogy a sejtekben bizonyos dikarbonsavak (pl. fumársav, szukcinsav) szerepet játszanak az oxidációs folyamatokban. Bár a ciklus egészének összefüggéseit később Hans Krebs írta le, Szent-Györgyi eredményei nélkül ez nem lett volna lehetséges.


Tudományos érdeklődés az izomműködés felé

A második világháború után érdeklődése egyre inkább a biomechanika és az izomműködés irányába fordult. Az USA-ba emigrálva a Massachusetts állambeli Woods Hole-ban, a Marine Biological Laboratory-ban dolgozott. Kutatásai során leírta az aktin és miozin fehérjék mechanokémiai működését, amely megalapozta az izomműködés molekuláris mechanizmusának megértését.


Politikai szerepvállalás és emberi elkötelezettség

Szent-Györgyi nemcsak tudósként, hanem közéleti szereplőként is jelentős volt. A náci megszállás idején segítette a zsidóüldözések elől menekülőket, és kapcsolatban állt az ellenállási mozgalmakkal is. 1944-ben Horthy Miklós megbízásából próbált titkos kapcsolatot létesíteni a szövetséges hatalmakkal – emiatt bujkálni kényszerült.

A háború után 1945–1947 között az Országgyűlés tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke volt. Csalódva a kommunista hatalomátvételben, 1947-ben elhagyta Magyarországot, és az Egyesült Államokban telepedett le.


Élete az Egyesült Államokban

Szent-Györgyi az USA-ban új életet kezdett, és egy független kutatóintézetet alapított Institute for Muscle Research néven. Későbbi éveiben egyre inkább foglalkoztatta a rák biokémiája, és bátran felvetette, hogy az elektrontranszport-rendszer zavara állhat több daganatos betegség hátterében.

A tudományos közösség időnként szkeptikusan fogadta elméleteit, de Szent-Györgyi sosem félt új gondolatokat megfogalmazni. Tudománya egyre interdiszciplinárisabb lett – vegyítette a kvantummechanikát, kémiát és biológiát.


Gondolkodásmód és tudományfilozófia

Szent-Györgyi híres volt eredeti gondolkodásáról és szokatlan megközelítéseiről. Vallotta, hogy:

„A tudós feladata nem az, hogy a dolgokat úgy lássa, ahogy mások látják – hanem ahogy még senki sem látta.”

Számos tudományos és filozófiai esszét írt, köztük a “The Crazy Ape” (Őrült majom) és “Science, Ethics and Politics” című műveit, amelyekben a tudomány etikai felelősségét, az emberiség jövőjét és a világbéke kérdéseit tárgyalta.


Magánélete és jelleme

Szent-Györgyi háromszor nősült, és több gyermeke is született. Személyisége elbűvölő, kedves, humoros és szenvedélyes volt – mind a tudomány, mind az emberi jogok iránt. Szenvedélyesen teniszezett, zongorázott, és kedvelte a társaságot, de emellett mélyen elgondolkodó, filozofikus ember is volt.


Halála és öröksége

Szent-Györgyi Albert 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Hamvait kívánságára Magyarországra szállították, és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra.

Nevét ma iskolák, díjak, intézmények viselik. Magyarországon az Orvosi Díj Szent-Györgyi Albert nevét viseli, és a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara is róla van elnevezve. Szellemisége máig inspirálja a tudósokat és gondolkodókat világszerte.


Összegzés

Szent-Györgyi Albert nemcsak a C-vitamin felfedezője, hanem egyike volt azoknak a tudósoknak, akik egész életükben új kérdéseket tettek fel. Munkássága több tudományterületre is hatással volt, gondolkodása pedig messze megelőzte korát. Az emberiség egészségét és szellemi fejlődését egyaránt szolgálta – tudósként, hazafiként, humanistaként. Élete és öröksége ma is példaértékű a világ számára.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Albert_Szent-Györgyi&oldid=3507624”