Ugrás a tartalomhoz

Andrew Jackson

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Andrew Jackson (tsz. Andrew Jacksons)

  1. (informatika) Andrew Jackson (1767. március 15. – 1845. június 8.) az Amerikai Egyesült Államok hetedik elnöke volt (1829–1837), a demokrácia bővítésének és a „köznép” politikai részvételének egyik legfontosabb képviselője. Katonai hősből lett népszerű politikus, aki egyesek szerint a modern populizmus előfutára. Ugyanakkor ellentmondásos alak: egyfelől erős vezető és a nemzeti egység védelmezője, másfelől az indiánok erőszakos áttelepítésének és a rabszolgaság védelmének is elkötelezett híve volt.


1. Korai élet és katonai pálya

Andrew Jackson Dél-Karolinában született, skót–ír bevándorlók gyermekeként. Fiatalon árva lett: apja még születése előtt meghalt, anyját pedig a függetlenségi háborúban veszítette el. Már tinédzserként részt vett a háborúban, fogságba is esett, és ekkor szerzett életre szóló ellenszenvet a britek iránt.

Később ügyvéd lett, majd Tennessee államban telepedett le, ahol földbirtokosként és politikusként vált ismertté. 1812-ben, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti háborúban tűnt ki igazán: a New Orleans-i csatában (1815) fölényes győzelmet aratott a briteken, ami nemcsak hőssé, hanem országosan ismertté is tette.


2. Politikai felemelkedés és a “Jacksoni demokrácia”

Az 1824-es elnökválasztáson ugyan a legtöbb szavazatot kapta, de a képviselőház John Quincy Adams javára döntött – ezt Jackson és hívei „korrupt alku”-ként emlegették. Ez az esemény kulcsszerepet játszott a Demokratikus Párt megalakulásában, amely a Jackson-korszak alatt lett az USA egyik fő politikai ereje.

Jackson 1828-ban újra indult, és hatalmas fölénnyel győzte le Adamst – ő lett az első „közemberből” lett elnök. Támogatói szerint a középosztály és a földművesek érdekeit képviselte az elittel szemben. Innen ered a „Jacksoni demokrácia” fogalma, amely a választójog kiterjesztésére és az állampolgári részvétel növelésére irányult – de ez szinte kizárólag a fehér férfiakra vonatkozott.


3. Elnöksége (1829–1837)

3.1. Politikai újítások

Jackson elnöksége alatt megerősítette a végrehajtó hatalom szerepét. Gyakran élt vétójogával, és úgy tekintett az elnöki pozícióra, mint a nép akaratának közvetlen kifejezőjére – nem csupán alkotmányos hivatalra. Bevezette a „zsákmányrendszert” (spoils system), amely szerint politikai támogatói közhivatalokat kaptak. Bár ez demokratikus alapú lojalitásnak is tekinthető, gyakorlatban sokszor korrupciót szült.

3.2. Nemzeti Bank elleni harc

Jackson egyik legismertebb intézkedése a második Bank of the United States elleni küzdelme volt, amelyet arisztokratikus és antidemokratikus intézménynek tartott. Megvétózta a bank újraalapítását, és az állami pénzeket „pet bankokba” – helyi bankokba – irányította. Ez a lépés hozzájárult a pénzügyi instabilitáshoz és az 1837-es gazdasági válsághoz, amely közvetlenül elnöksége után tört ki.

3.3. Nullifikációs válság

Jackson a dél-karolinai válság során határozottan fellépett az állami szuverenitást hirdetőkkel szemben. Amikor Dél-Karolina megtagadta egy szövetségi vámtörvény végrehajtását („nullifikáció”), Jackson katonai fellépéssel fenyegetett. Bár kompromisszum született, világossá tette, hogy az unió felbomlását nem tűri – ez a hozzáállás a polgárháborús előkép egyik mozzanata volt.

3.4. Indiai Áttelepítési Törvény

Talán a legismertebb – és legtöbbet bírált – intézkedése az 1830-as Indian Removal Act volt. Ez a törvény lehetővé tette az őslakos amerikai törzsek kényszerű áttelepítését a Mississippi folyótól nyugatra eső területekre. A „Könnyek útja” (Trail of Tears) során tízezrek haltak meg, miközben elhagyták otthonaikat. Jackson ezt a lépést a terjeszkedés és a „civilizáció” nevében igazolta, de napjainkban ez az etnikai tisztogatás egyik korai amerikai példájaként ismert.


4. Visszavonulás és örökség

Jackson 1837-ben visszavonult, és Tennessee-i birtokára, a The Hermitage nevű ültetvényére költözött. Ott is halt meg 1845-ben, szívbetegségben. Halála után is heves viták övezik személyét.


5. Történelmi megítélés

Jackson történelmi értékelése rendkívül megosztó:

Pozitívumok:

  • Megerősítette a végrehajtó hatalom szerepét.
  • A demokrácia kiterjesztése révén a politika több embert vont be a közéletbe.
  • A nemzeti egység védelmében határozottan lépett fel.

Negatívumok:

  • Rabszolgatartó volt és megvédte a rabszolgaság intézményét.
  • Az őslakos amerikaiakat erőszakkal telepíttette ki.
  • Gazdaságpolitikája (pl. bankellenesség) pénzügyi zűrzavarhoz vezetett.
  • A „zsákmányrendszer” a közszolgálat elkorcsosulásához járult hozzá.


6. Kulturális örökség és emlékezet

Jackson alakja az amerikai kultúrában is jelen van: arcképe sokáig az amerikai 20 dolláros bankjegyen szerepelt (bár több vita után 2026-ra tervezik Harriet Tubman képének bevezetését helyette). Számos város, megye és iskola viseli nevét.

Populista stílusa és elitellenes retorikája miatt sok politikai irányzat tekinti előképének – pozitív vagy negatív értelemben. Donald Trump 2017-ben például Jackson portréját helyeztette el az Ovális Irodában, és „hősének” nevezte.


Összegzés

Andrew Jackson komplex és ellentmondásos figura az amerikai történelemben. Egyszerre volt a „közember” felemelkedésének jelképe és az őslakos népek elnyomásának egyik fő felelőse. Demokratikus reformjai és vezetői stílusa mélyen befolyásolta az Egyesült Államok politikai rendszerét, ugyanakkor öröksége – különösen az indián politika és a rabszolgaság kérdésében – ma már sokkal kritikusabb szemmel kerül megítélésre. Történelmi jelentősége elvitathatatlan, de alakja örök vita tárgya marad.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Andrew_Jackson&oldid=3510230”