Anstelligkeit

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
eset egyes szám többes szám
alanyeset die Anstelligkeit
birtokos eset der Anstelligkeit
részes eset der Anstelligkeit
tárgyeset die Anstelligkeit

Német

Kiejtés

  • IPA: /anʃtɛllɪkaɪ̯t/

Főnév

Anstelligkeit nn

  1. rátermettség