Ugrás a tartalomhoz

Antonio Meucci

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Antonio Meucci (tsz. Antonio Meuccis)

  1. (informatika) Antonio Meucci (1808–1889) olasz feltaláló, akit sokan a telefon valódi feltalálójának tartanak, bár ezt a dicsőséget hivatalosan Alexander Graham Bell nyerte el. Meucci munkássága nemcsak a távközlés történetében jelentős, hanem a 19. századi találmányok és az olasz diaszpóra történetében is. Nehéz anyagi körülmények között dolgozott, szabadalmait nem tudta megvédeni, de ma már tudományos körökben egyre szélesebb körben ismerik el hozzájárulását a kommunikáció fejlődéséhez.


Gyermekkora és tanulmányai

Antonio Meucci 1808. április 13-án született Firenze városában, a Toszkánai Nagyhercegségben. Szegény családban nőtt fel, és fiatalon érdeklődött a mechanika, az akusztika és az elektromosság iránt. A firenzei Akadémia di Belle Arti (Képzőművészeti Akadémia) tanulójaként műszaki rajzot és mérnöki ismereteket tanult. Már fiatalon dolgozott a helyi színházban, ahol világítástechnikával és akusztikával foglalkozott – ez későbbi kutatásai alapját is jelentette.


Korai pályafutása Kubában

1835-ben Meucci elfogadott egy munkalehetőséget a Teatro Tacón nevű havannai operaházban, Kubában, amely akkoriban spanyol gyarmat volt. Itt hangátviteli kísérleteket végzett egyes akusztikai eszközökkel, amelyek célja az volt, hogy a színpadon és a vezérlőhelyiségben dolgozók között kommunikáció valósuljon meg.

Havannában elektromos terápiás eszközöket is fejlesztett, többek között egy elektromos készüléket reumás betegek kezelésére. Itt találkozott először az elektromágnesesség gyakorlatban alkalmazható lehetőségeivel.


Költözés az Egyesült Államokba

1849-ben politikai és gazdasági okokból az Egyesült Államokba költözött feleségével, Esther Mochival, és Staten Island-en (New York) telepedtek le. Meucci kis műhelyt nyitott, ahol különféle találmányokon dolgozott – például szénsavas italgyártó gépen, papírpépkészítő berendezésen és mechanikus szűrőrendszereken.

A következő években felesége egészségi állapota romlott, és Meucci elhatározta, hogy megpróbál elektromos eszközt készíteni, amellyel kommunikálni tud vele a ház különböző részeiből – ez a cél vezette el a hang elektromos továbbításának kérdéséhez.


A “teletrofono” – az első elektromos hangátviteli rendszer

1854-re Meucci kidolgozott egy működő elektromos hangátviteli rendszert, amelyet “telettrofono” néven emlegetett. Ez a készülék elektromos áram segítségével továbbította az emberi hangot vezetékeken keresztül – alapelvében megegyezett a későbbi telefon működésével.

Meucci különböző prototípusokat készített, amelyeket több tanú is kipróbált és igazolt. A készülék működött, de Meucci nem rendelkezett elegendő pénzügyi forrással ahhoz, hogy teljes szabadalmat igényeljen. Ehelyett 1871-ben egy “caveat”-ot (ideiglenes szabadalmi bejelentést) nyújtott be az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalához, amelynek száma 3335, és amelyben leírta készülékének célját és működését.

A caveat azonban 1874-ben lejárt, mivel Meucci nem tudta a 10 dolláros megújítási díjat befizetni – ekkor már súlyos anyagi gondokkal küzdött. Ironikus módon Alexander Graham Bell szabadalma épp 1876-ban született meg, két évvel Meucci lejárt bejelentése után.


Vita Bell és Meucci között

Miután Bell szabadalmaztatta a telefont, Meucci és hívei pert indítottak, mondván, hogy Meucci ötleteit jogtalanul használták fel. Kiderült, hogy Meucci korábban kapcsolatban állt a Western Union távközlési céggel, amelynek laboratóriumaihoz dokumentációt és prototípusokat küldött – ezek azonban “elvesztek”.

A bíróság a kérdéses ügyet sokáig tárgyalta. 1887-ben egy amerikai bíróság elismerte, hogy Meucci készüléke megelőzte Bell találmányát, és kijelentette: ha Meucci szabadalmi bejelentése érvényben maradt volna, Bell nem kaphatott volna szabadalmat.

Sajnálatos módon azonban Meucci érvényes szabadalommal sosem rendelkezett, ezért a történelmi és jogi elismerés részben elmaradt. A pert sosem zárták le véglegesen, mivel Meucci 1889-ben elhunyt, és a per ezzel megszűnt.


Egyéb találmányai és tevékenységei

Meucci több mint 30 találmányt dolgozott ki, köztük:

  • vízszűrők,
  • újfajta égési sérülés-kezelők,
  • paraffin gyertyák készítése,
  • elektromechanikus eszközök,
  • távíróberendezések.

Egy időben együttműködött Giuseppe Garibaldival, az olasz egységmozgalom hősével, akit egy ideig Staten Island-i otthonában vendégül is látott. Meucci aktív tagja volt az olasz emigráns közösségnek, és számos jótékonysági és hazafias ügyet támogatott.


Halála és öröksége

Antonio Meucci 1889. október 18-án halt meg New Yorkban, szegényen és hivatalosan elismerés nélkül. Évtizedekkel halála után kezdődött el újraértékelése.

2002-ben az Amerikai Képviselőház (United States House of Representatives) egy 389-es számú határozatban hivatalosan elismerte Antonio Meucci hozzájárulását a telefon feltalálásához. A dokumentum így fogalmazott:

„Ha Antonio Meucci nem mulasztja el megújítani szabadalmi bejelentését, Alexander Graham Bell nem szerezhette volna meg a telefon szabadalmát.”

Ez a gesztus történelmi rehabilitációnak tekinthető, még ha nem is jelentett hivatalos jogi elismerést.


Emlékezet és megemlékezések

  • Olaszországban számos utca és iskola viseli a nevét.
  • Staten Islanden ma is látogatható az egykori Meucci-ház (Garibaldi-Meucci Museum), amely múzeumként őrzi emlékét.
  • Szülővárosában, Firenzében és más olasz városokban szobrokat és emléktáblákat állítottak neki.
  • A távközlés történetével foglalkozó nemzetközi szervezetek – köztük az ITU és IEEE – is megemlítik munkásságát.


Összegzés

Antonio Meucci egy kivételes tehetségű, önképző feltaláló volt, aki megelőzte korát a hang elektromos továbbításának kérdésében. Bár neve sokáig a feledés homályába merült, munkássága ma már elismert része a telefon történetének. Nemcsak műszaki találmányai, hanem kitartása, hazaszeretete és tudományos alázata is példaértékű. Meucci élete emlékeztet arra, hogy a tudományos eredmények elismerése nem mindig igazságos, de az igazság idővel gyakran napvilágra kerül.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Antonio_Meucci&oldid=3509268”