Ugrás a tartalomhoz

Aziz Sancar

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

Aziz Sancar (tsz. Aziz Sancars)

  1. (informatika) Aziz Sancar (1946. szeptember 8. – ) török származású amerikai biokémikus, aki a DNS-javító mechanizmusok feltérképezéséért kapott 2015-ben kémiai Nobel-díjat. Fő kutatási területe a DNS helyreállítása, a sejtciklus szabályozása és a biológiai óra (cirkadián ritmus) molekuláris mechanizmusai. Sancar nemcsak tudósként, hanem a török tudományos közösség példaképeként és kulturális nagyköveteként is jelentős szerepet játszik.


Gyermekkor és tanulmányai Törökországban

Aziz Sancar 1946. szeptember 8-án született Savur nevű kisvárosban, Mardin tartományban, Törökország délkeleti részén. Egy szegény, ám tanulásra nyitott, arab-török családban nőtt fel. Szülei analfabéták voltak, de nagyra értékelték az oktatást, és mind a nyolc gyermeküket iskolába küldték.

Sancar kitűnt iskolai tanulmányai során, különösen matematikából és kémiából. Később felvételt nyert az Isztambuli Egyetem Orvostudományi Karára, ahol orvosnak tanult, és 1969-ben szerzett diplomát. Rövid ideig orvosként dolgozott a szülőfalujához közeli klinikán, ám kutatói ambíciói miatt hamarosan az Egyesült Államok felé fordult.


Amerikai tanulmányok és kutatói pálya kezdete

Az 1970-es évek elején ösztöndíjjal került az Egyesült Államokba, ahol a Dallas-i Texasi Egyetemen kezdett molekuláris biológiával foglalkozni. Itt szerezte PhD fokozatát biokémiából, és posztdoktori kutatóként is folytatta munkáját. Már ekkor érdekelte a DNS-sérülések javítása, különösen az UV-sugárzás okozta károsodások elleni védelem.

Korai kutatásaiban kimutatta, hogy bizonyos baktériumokban a DNS-sérüléseket egy fotoliáz nevű enzim képes helyreállítani. Ez az enzim fény által aktivált DNS-javítási mechanizmust használ – ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a sejtek „meg tudják gyógyítani” magukat fény segítségével.


A DNS-javítás mechanizmusa

Sancar fő kutatási áttörése az ún. nukleotidkivágásos javítási mechanizmus (NER) feltárása volt, amelyet az emberi sejtek is alkalmaznak a DNS-károsodás kijavítására. Ez különösen fontos például:

  • UV-sugárzás okozta bőrkárosodások esetén
  • Rákkeltő anyagok által előidézett DNS-módosulások ellen
  • Kemoterápiás gyógyszerek DNS-károsító hatásai során

Sancar munkája megmutatta, hogyan azonosítják, hasítják ki és cserélik le a hibás DNS-szakaszokat az emberi sejtek. Ez alapvető szerepet játszik a rák, öregedés és immunrendszer működésének jobb megértésében.

A DNS-javítás kutatása miatt őt tartják a „DNS szerelőjének” (DNA mechanic).


Nobel-díj (2015)

2015-ben Aziz Sancar megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat:

  • Tomas Lindahl (Svédország): a báziskivágásos DNS-javítás feltárásáért
  • Paul Modrich (USA): a mismatch-javítási mechanizmus vizsgálatáért
  • Aziz Sancar: a nukleotidkivágásos javítás molekuláris mechanizmusáért

A Nobel-bizottság indoklása szerint munkásságuk „forradalmasította a sejtek DNS-védelméről alkotott tudásunkat”, és segít megérteni, hogyan kerülhető el a genetikai anyag felhalmozódó károsodása.


A biológiai óra és cirkadián ritmus kutatása

Sancar másik fontos kutatási területe a cirkadián ritmus – az élőlények belső biológiai órája. Kimutatta, hogy a DNS-javítás és a génexpresszió is napi ciklusokhoz igazodik, vagyis a sejtek különböző napszakokban különböző hatékonysággal dolgoznak.

Ez az ismeret kulcsfontosságú például:

  • A kemoterápia időzítésében (chronotherapy)
  • A műszakos munka hatásainak értelmezésében
  • Az alvászavarok és jetlag élettani alapjainak megértésében


Kutatásai és intézményi háttere

Sancar jelenleg az Észak-Karolinai Egyetem (UNC Chapel Hill) biokémia tanszékének professzora. Laboratóriuma vezető szerepet játszik a DNS-javítási mechanizmusok vizsgálatában.

A labor egyik különlegessége, hogy létrehozta az ún. „genom repair map”-et – egy térképet, amely megmutatja, milyen gyorsan javítódnak a DNS egyes részei a különböző sejteken belül.


Személyes élet, identitás és török örökség

Aziz Sancar büszkén vállalja török identitását, és aktívan támogatja a tudományos kapcsolatok erősítését Törökország és az Egyesült Államok között. Nobel-díja után létrehozta az Aziz és Gwen Sancar Alapítványt, amely ösztöndíjakat biztosít török diákok számára amerikai tanulmányokhoz.

Felesége, Gwen Sancar, szintén biokémikus – együtt dolgoznak és publikálnak a DNS-kutatás terén.

Sancar mélyen vallásos muszlim, ugyanakkor határozottan elkötelezett a tudományos racionalizmus és a bizonyítékokon alapuló kutatás iránt.


Elismerések és öröksége

Sancar tudományos és kulturális tevékenységét világszerte elismerték:

  • Török Tudományos Akadémia tagja
  • Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja (1997 óta)
  • Számos egyetem díszdoktora
  • Mardinban róla neveztek el iskolát, utcát, szobrot
  • Törökország 500.000 példányban adta ki portréját bélyegen a Nobel-díj után

Sancar különösen fontosnak tartja a tudományos oktatás fejlesztését a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, ahol a fiatalok előtt szeretne példaképként állni.


Összegzés

Aziz Sancar pályája a tudomány és az elkötelezettség példája: egy kis faluból indulva vált a DNS-javítás világelső szakértőjévé, és nyerte el a legmagasabb tudományos elismerést. Felfedezései ma már nemcsak alapkutatásként, hanem gyakorlati orvosi alkalmazásokban is jelen vannak – a rákkezeléstől a bőrbetegségekig.

Ő nemcsak tudós, hanem hídépítő a kultúrák, kontinensek és generációk között.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Aziz_Sancar&oldid=3511259”