Bába

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Flag of Hungary.svg Magyar

Tulajdonnév

Bába

  1. Családnév: Korai helyesírásunk bizonytalansága miatt nem tudjuk az ősi finnugor eredetű, gyermeknyelvi ’pólyás kisgyermek’ vagy ’gyermeket utánzó játékszer’ baba szavunkat elkülöníteni a szláv eredetű ’szülésznő, szülésnél segítkező asszony’ vagy egyszerűen ’öregasszony’ jelentésű bába szavunktól. Az utóbbi mint foglalkozásnév válhatott különösen gyakori családnévvé. Még a XX. században is igen sokszor előfordult falun a bába foglalkozásnévnek ragadványnévvé válása, s régen a megkülönböztető ragadványnevekből könnyen lehettek családnevek. Mindezeken túl a kendertermesztés, fonás, szövés, takácsmesterség, hajózás, nádverés, kubikusság több tárgyának, eszközének neve baba, s ezek bármelyikéből is lehetett a foglalkozás szimbolikus neveként családnév. Hozzájuk járulnak még a Baba ~ Bába helynevek Baranya, Bereg, Borsod, Fejér, Gömör, Közép-Szolnok, Küküllő, Nógrád, Sáros, Somogy, Szerém, Tolna, Valkó, Vas vármegyében, amelyek valószínűleg szintén a ’szülésznő, öregasszony’ jelentésű bába szónak személynévi változatai, csakhogy a végükön az -a birtokjel (ugyanis a Bába + a > *Bábaa magánhangzó-találkozását a magyar nyelv az egyik -a- elhagyásával föloldotta). Tehát a Bába településnevek mindegyikének a jelentése ’Bábáé, Bába nevű személy birtoka, tulajdona’. Bármelyikük eredetre, származási helyre utaló családnévvé válhatott -i képző nélkül vagy annak lekopása után is.

Változatok

Baba, Buba