Bajzáth

Magyar

Bajzáth

Családnév: Sok ótörök eredetű *bai ~ boi ’gazdag’ jelentésű szóra visszavezethető személynév került be a magyarba az Árpádok korában (Baya, Boyta, Boyzen, Bayaz), s közülük valamelyik (talán a legutóbbi) kiegészült magyar -d kicsinyítő képzővel (Bajazad), amely később zöngétlenült (Bajazat). A második nyílt szótag magánhangzója a kétnyíltszótagos tendencia szerint szabályosan kiesett (pl. féreg > féreges > férges), az utolsó magánhangzója pedig több nyelvjárásban megnyúlt, s így jött létre a Bajzát egyénnév. Ebből apanévi családnév vált ’Bajzát nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel. Az oszmán-török nyelvben később gyakori Bayazïd ~ Bayazït névalakra (amelyből szabályosan levezethető lenne a Bajzát családnév) a korai magyar egyénnévkincsben nincs adatunk, s a török nyelvekben is csak a XV. századtól fordulnak elő, ezért ebből nem alakulhatott a családnév.