Bakonyi

Magyar

Bakonyi

Családnév: Alapszava, a német eredetű, ’állat hímje’ jelentésű bak közszavunk metaforikusan, férfiakra jellemző külső-belső hasonlóság alapján személynévvé vált a középkorban. Ehhez járult az -n kicsinyítő képző, amely a név végén sokszor -ny-nyé vált (palatalizálódott). Megkaphatta az -i birtokjelet, s apanévi családnév lett belőle. Jelentése így’Bakonyé, Bakon ~ Bakony nevű személy fia, leszármazotta’. Ugyanakkor a Bakon ~ Bokon ~ Bakony személynevekből magyar névadással (minden végződés vagy összetétel nélkül) településnevek lettek Baranya, Bihar, Fejér, Hunyad és Veszprém vármegyében. Ezekből ’onnan/oda való’ jelentésű -i képzővel eredetre, származási helyre utaló családnév alakulhatott. (Egyik Veszprém megyei település volt a Bakony hegység névadója.) Családnév hegyek nevéből természetes úton nagyon ritkán keletkezhetett, de a névmagyarosításoknak elsősorban a jól ismert hegynév volt a motivációja. A Bákonyi alakban a hangsúly hatására nyúlhatott meg egyes vidékeken az első szótag magánhangzója.