Barta

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈbɒrtɒ]

Tulajdonnév

Barta

  1. Családnév. Az Árpád-korban igen népszerű Bertalan keresztnevünk egyesek szerint arámi eredetű, Talmai ~ Tolomai alakú lehetett. Jelentése ’barázdákban bővelkedő’, vagyis ’ráncos arcú’ volt. (Van olyan vélemény, mely szerint esetleg ’vitéz, bátor harcos’ volt a jelentése.) A többség szerint az arámiból került a bibliai héberbe ymltrb [bar Tolomai (Bartolomaj)] alakban, ’Talmai fia’, vagyis ’a ráncos arcú fia’ (vagy esetleg ’a vitéz harcos fia’) jelentéssel. Más vélekedés szerint eredeti héber név, s jelentése ’domb fia’ vagy ’barázda fia’. A magyar nyelv a latinosított Bartholomaeus formában találkozott vele, s elmagyarosodása után Bartalan ~ Birtalan ~ Bertalan változatokban élt. Ezek rövidült vagy rövidült és -a kicsinyítő képzővel toldott alakja vált gyakori egyénnévvé, majd apai családnévvé. Jelentése ’Barta ~ Birta ~ Berta nevű személy fia, leszármazotta’.

Változatok

Bartha, Bartah, Bártha; Birta, Bírta; Berta, Bertha