Ugrás a tartalomhoz

Benediktiner

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /bɛnɛdɪktɪnɛɐ̯/

Főnév

Benediktiner hn (erős, birtokos Benediktiners, nincs többes)

  1. bencés

Ragozás