Ugrás a tartalomhoz

Beweisstück

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /bɛʋaɪ̯styːk/

Főnév

Beweisstück sn (erős, birtokos Beweisstückes vagy Beweisstücks, többes Beweisstücke)

  1. tárgyi bizonyíték

Ragozás