Ugrás a tartalomhoz

British Empire

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol

Főnév

British Empire (tsz. British Empires)

  1. (informatika) Brit Birodalom

A Brit Birodalom a világ egyik legnagyobb, legbefolyásosabb és legtartósabb gyarmatbirodalma volt, amely a 17. századtól kezdve fokozatosan épült ki, és a 19–20. század fordulójára a Föld területének mintegy egynegyedét, lakosságának pedig közel egyötödét uralta. Hatalmát a haditengerészet, a kereskedelem, az ipar, valamint a politikai és kulturális befolyás tette lehetővé. Számos ország, köztük India, Kanada, Ausztrália és Dél-Afrika, hosszú időn át a Brit Birodalom része volt.


1. Kezdetek: a tengeri hatalom megszületése

A 16. század végétől Anglia egyre inkább bekapcsolódott a tengeri kereskedelembe és gyarmatosításba. Az 1588-as spanyol armada legyőzése fordulópont volt: a brit flotta bizonyította, hogy vetélytársa lehet a spanyol és portugál tengeri hatalmaknak.

A 17. században megalakult a Brit Kelet-indiai Társaság (1600), amely először kereskedelmi jogokat, majd katonai és politikai uralmat szerzett Indiában. Ugyanekkor a britek gyarmatokat hoztak létre Észak-Amerikában (pl. Virginia, Massachusetts), a Karib-térségben (pl. Barbados, Jamaica), valamint Afrikában is megjelentek.


2. A gyarmatbirodalom kiépülése

A 18. században a Brit Birodalom erőteljesen növekedett:

  • Részt vett a gyarmati háborúkban, mint az osztrák örökösödési háború és a hétéves háború (1756–1763).
  • A hétéves háború után Kanada Franciaországtól brit fennhatóság alá került.
  • A Karib-tengeri cukornád-ültetvények nagy hasznot hoztak.

Ugyanakkor az amerikai függetlenségi háború (1775–1783) súlyos veszteség volt: az Egyesült Államok kivált a Brit Birodalomból. Mégis, a 18. század végétől a britek új területekre koncentráltak: Ausztrália (1788-tól), Új-Zéland, valamint az afrikai és ázsiai területek kerültek a fókuszba.


3. A „Nap birodalma”: a csúcspont a 19. században

A 19. század a Brit Birodalom aranykora volt. Gyakran mondták: „a birodalomban soha nem nyugszik le a Nap”. A következő tényezők tették lehetővé a dominanciát:

  • Az ipari forradalom révén Nagy-Britannia lett a „világ gyára”.
  • A világ legnagyobb haditengerészete biztosította a tengeri útvonalakat.
  • London lett a világ pénzügyi központja.
  • A szabadkereskedelem és a gyarmatáru-felvásárlás gazdasági előnyt jelentett.

Fontos területek:

  • India: a „korona gyémántja”, 1858-tól hivatalosan is a Brit Korona része lett. India katonai, nyersanyag- és emberi erőforrásai kulcsszerepet játszottak.
  • Afrika: a 19. század végén, az „afrikai versenyfutás” során a britek hatalmas területeket szereztek (pl. Egyiptom, Nigéria, Kenya, Dél-Afrika).
  • Óceánia: Ausztrália, Új-Zéland és más szigetek brit dominionokká váltak.
  • Kanada: 1867-ben létrejött a Kanadai Konföderáció, mint önkormányzattal bíró domínium.


4. A Brit Birodalom működése és ellentmondásai

A birodalom működtetéséhez:

  • Hivatalnoki és katonai apparátus kellett (pl. indiai brit adminisztráció).
  • A helyi elitekkel gyakran kompromisszumot kötöttek.
  • Kultúra és oktatás is terjedt: angol nyelv, brit jogrendszer, vasút, sajtó.

Ugyanakkor a Brit Birodalom számos ellentmondással és erőszakkal működött:

  • Rabszolgaság: a birodalom részt vett a háromszög-kereskedelemben. (1807-ben betiltották a rabszolgakereskedelmet, 1833-ban a rabszolgaságot.)
  • Kihasználás: a gyarmati nyersanyagokat az anyaország ipara dolgozta fel, a haszon a briteknél maradt.
  • Fegyveres elnyomás: pl. indiai szipojlázadás (1857), boer háborúk (1899–1902).
  • Kulturális fölényérzet: az imperializmus mögött álló ideológia szerint a britek „civilizációt hoztak” a világ elmaradott részeire.


5. Az első világháború és a birodalom válsága

Az első világháborúban a Brit Birodalom teljes erejével részt vett: indiai, ausztrál, kanadai, dél-afrikai katonák harcoltak Európában, Afrikában és Ázsiában. A győzelem után új területek kerültek brit kézre: pl. Palesztina, Irak, Jordánia (mandátumterületek).

De a háború súlyos gazdasági és társadalmi kimerüléssel járt, és felerősödtek a gyarmati függetlenségi mozgalmak (pl. Gandhi vezetésével Indiában).


6. A birodalom széthullása a 20. században

A második világháború után a birodalom gyors hanyatlásnak indult:

  • India 1947-ben függetlenné vált.
  • 1950–60-as évek: afrikai országok sorban kiváltak a brit fennhatóság alól (Nigéria, Kenya, Ghána, Zambia stb.).
  • 1960-at gyakran nevezik „Afrika évének” – számos brit gyarmat lett független.
  • Hongkongot 1997-ben adták vissza Kínának.

A birodalom helyét egy új együttműködés vette át: a Brit Nemzetközösség (Commonwealth), amelyben független államok lazán kapcsolódnak egymáshoz, részben a közös nyelv és történelmi múlt alapján.


7. Örökség és jelentőség

A Brit Birodalom öröksége máig él:

Pozitívumok:

  • Az angol nyelv világnyelvvé vált.
  • A brit jogrend, parlamentáris demokrácia sok helyen követendő modell lett.
  • Vasutak, közigazgatás, oktatási rendszer sok helyen brit mintára épült ki.

Negatívumok:

  • A gazdasági kizsákmányolás, társadalmi egyenlőtlenségek máig ható problémákat hagytak hátra.
  • Több országban mesterséges határok jöttek létre (pl. Afrika, Közel-Kelet), amelyek etnikai és vallási konfliktusokat okoztak.
  • Sok gyarmati nép kultúrája háttérbe szorult vagy megsemmisült.


Összegzés

A Brit Birodalom a világtörténelem legnagyobb kiterjedésű és egyik leghosszabb ideig fennálló birodalma volt. Hatása ma is érezhető a nyelvekben, politikai rendszerekben, kultúrában és gazdasági kapcsolatokban. Bár sok szempontból fejlődést hozott a gyarmatokra, más aspektusaiban kizsákmányoló és erőszakos rendszerként is megítélhető.

A Brit Birodalom története egyszerre példázza a világhatalmi ambíciók csúcspontját és a gyarmatosítás morális dilemmáit. Ma már csak árnyéka önmagának, de öröksége tovább él a világ számos részén – a Brit Nemzetközösség, a globális angol nyelv, és a brit kultúra révén.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=British_Empire&oldid=3511744”