Ugrás a tartalomhoz

Carthamus tinctorius

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Safflower
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Centaureinae
Genus: Carthamus
Species:
C. tinctorius
Binomial name
Carthamus tinctorius


Főnév

Carthamus tinctorius (tsz. Carthamus tinctoriuses)

  1. (gyógyszertan) sáfrányos szeklice

A Carthamus tinctorius, vagyis pórsáfrány, egy egynyári, melegkedvelő növény, amely a fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozik. Eredetileg Ázsiából származik, és évszázadok óta termesztik festékanyagának, gyógyhatású virágainak, valamint olajtartalmú magvainak köszönhetően. Az ókori Egyiptomban már ismert volt, később a középkori Európa gyógynövényei és festőnövényei között is szerepelt.

Napjainkban leginkább étolaj, gyógytea, színezőanyag és kozmetikai összetevő formájában használják. A pórsáfrány modern jelentősége elsősorban az olajos magvak termesztéséhez és az egészséges zsírsavprofilú növényi olaj előállításához kapcsolódik.



2. Rendszertani besorolás

Taxonómiai szint Megnevezés
Ország Plantae – Növények
Törzs Tracheophyta – Érdes szövetes növények
Osztály Magnoliopsida – Kétszikűek
Rend Asterales – Fészkesvirágzatúak
Család Asteraceae – Fészekvirágzatúak
Nemzetség Carthamus
Faj Carthamus tinctorius L.



3. Eredet és elterjedés

Őshazája:

  • Feltehetően Dél-Ázsia, pontosabban a mai India, Irán és a Közel-Kelet térsége
  • Már 5000 éve ismert és termesztett növény

Történeti elterjedés:

  • Egyiptomban sírokban találtak pórsáfrány virágokat
  • A Római Birodalomban festékként használták textíliákhoz
  • A középkorban Európában is festő- és gyógyászati növényként alkalmazták

Mai elterjedés:

  • Termesztik Ázsiában (India, Kína), Észak-Afrikában, Európában, Észak-Amerikában
  • Magyarországon is előfordul, főként dísz- vagy haszonnövényként



4. Botanikai jellemzők

Növekedési forma:

  • Egynyári növény, 30–150 cm magas
  • Erős főgyökeret fejleszt

Szár:

  • Egyenes, elágazó, merev, bordázott
  • Felső részén szúrós levelek találhatók

Levelek:

  • Szórt állásúak, lándzsa alakúak, fogazottak vagy tüskés szélűek
  • Kemény tapintásúak, kékeszöld árnyalatúak

Virágzat:

  • Fészkes virágzat, narancssárga, vörös vagy sárga szirmokkal
  • Virágzási idő: június–augusztus
  • Porzós és termős virágok is előfordulnak egy virágzatban

Termés:

  • Kaszattermés, hasonló a napraforgóhoz, de kisebb
  • Olajtartalma elérheti a 40%-ot



5. Kémiai összetétel

Virágszirmok:

  • Karotinoidok: főként lutein és zeaxantin
  • Flavonoidok: kvercetin, apigenin
  • Krocin-származékok (mint a sáfrányban)
  • Kartamin: vízben oldódó piros színezőanyag
  • Szaflórszínek: sárga flavon-glikozidok

Magok:

  • Olajtartalom: 30–45%
  • Zsírsavprofil:
    • Linolsav: 70–80%
    • Olajsav: 10–20%
    • Palmitinsav: kis mennyiségben
  • Fehérjetartalom: 15–20%
  • Ásványi anyagok: vas, kálium, kalcium, magnézium



6. Felhasználási területek

1. Élelmiszeripar:

  • Étkezési olaj: hasonló a napraforgóolajhoz, de több telítetlen zsírsavat tartalmaz
  • Zsiradék csökkentő diétákban ajánlott
  • Szárított virág: sáfrány-helyettesítő fűszerként
  • Színezőanyag: sajtok, italok, édességek természetes színezésére

2. Gyógyászat:

  • Vérkeringés-serkentő hatás (különösen menstruációs problémákra)
  • Gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatás
  • Emésztésjavító, étvágyserkentő
  • Bőrnyugtató, pattanás elleni borogatásként
  • Koleszterinszint-csökkentő tulajdonság (olaja)

3. Kozmetikumok:

  • Olaja hidratáló és bőrlágyító hatású
  • Krémek, ajakbalzsamok, testápolók alapanyaga

4. Dísz- és festőnövény:

  • Virágai tartósak, szárazvirágként is népszerűek
  • Természetes textilszínezőként már az ókorban is használták



7. Termesztése

Talajigény:

  • Nem igényes növény, száraz, laza, közepesen tápanyagdús talajt kedvel
  • Jó vízáteresztő képességű talaj szükséges

Éghajlatigény:

  • Meleg- és fénykedvelő
  • Jól tűri a szárazságot, mérsékelten fagyérzékeny

Vetés:

  • Áprilisban, amikor a talaj felmelegszik
  • Vetőmag-mennyiség: 20–25 kg/ha
  • Sortávolság: 25–40 cm, tőtávolság: 10–15 cm

Növényápolás:

  • Kevés gyomelnyomó képesség – kezdetben gyomirtás szükséges
  • Öntözés nem feltétlenül szükséges

Betakarítás:

  • Szeptember–októberben
  • Maghozam: 1–1,5 t/ha (optimális körülmények közt)



8. Betegségek és kártevők

Betegségek:

  • Fehérpenész (Sclerotinia spp.)
  • Alternáriás levélfoltosság
  • Rozsdagomba

Kártevők:

  • Levéltetvek
  • Drótférgek
  • Madarak a kaszatokat fogyasztják



9. Ökológiai jelentőség

  • méhlegelő, virágai nektárt és virágport biztosítanak
  • Termesztése vegyszermentesen is megvalósítható
  • Szárazságtűrése miatt a klímaváltozáshoz alkalmazkodó növény



10. Gazdasági szerep

  • Niche-termék, de egyre népszerűbb az egészséges életmód hívei körében
  • Olaja exportképes termék
  • Természetes színezőanyagok iránti kereslet miatt újra előtérbe került



11. Különbségek a valódi sáfránnyal (Crocus sativus)

Tulajdonság Pórsáfrány (Carthamus tinctorius) Sáfrány (Crocus sativus)
Növénytípus Fészkesvirágzatú Hagymás nősziromféle
Virágszín Narancssárga, vörös Bíbor
Hasznos rész Virágszirom Bibeszál
Színezőanyag Kartamin Krocin
Ár Alacsony Nagyon drága



12. Népi nevek és hagyományos használat

  • Szegények sáfránya, hamis sáfrány
  • Használták:
    • Menstruáció elősegítésére
    • Sebek borogatására
    • Toroköblítőként
    • Textil festésére sárga-piros árnyalatokban



13. Fajták

Fajta Jellemző
‘Gila’ Magas olajtartalom, linolsavas típus
‘Montola’ Olajsavas típus, bőrbarát kozmetikumokhoz ideális
‘S-317’ Betegségellenálló, jó terméshozam
Helyi tájfajták Változatos virágszín, eltérő olajösszetétel



14. Kutatási irányok

  • Gyógyászati hatások vizsgálata (koleszterinszint, antioxidáns védelem)
  • Új fajták nemesítése (alacsony tüskézettség, magas olajtartalom)
  • Szárazságtűrés és ökológiai gazdálkodás szempontjai
  • Természetes színezőanyagok stabilitásának kutatása



15. Összegzés

A Carthamus tinctorius, vagyis a pórsáfrány, rendkívül sokoldalú és értékes növény. Egyrészt olajnövény, másrészt gyógy- és fűszernövény, emellett természetes színezőanyagként is fontos. Története több ezer évre nyúlik vissza, de a modern étrend, kozmetika és textilipar is újra felfedezte.

Termesztése egyszerű, alacsony inputigényű, így kisparaszti és ökológiai gazdaságokban is kiválóan alkalmazható. Virágai nemcsak esztétikusak, hanem funkcionálisak is: élelmiszerek, teák, krémek és gyógyszerkészítmények összetevőiként hasznosíthatók.

A természetes és egészséges életmód felé forduló fogyasztói igények alapján a pórsáfrány a jövőben ismét nagyobb szerepet kaphat – mind gazdaságilag, mind az egészségmegőrzés területén.

  1. Tropicos. Missouri Botanical Garden, St. Louis, MO, 2016