Ugrás a tartalomhoz

Cicer arietinum

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Chickpeas
Sprouted chickpea
Sprouted chickpea
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Cicereae
Genus: Cicer
Species:
C. arietinum
Binomial name
Cicer arietinum
Synonyms[1]
  • Cicer album hort.
  • Cicer arientinium L. [Spelling variant]
  • Cicer arientinum L. [Spelling variant]
  • Cicer edessanum Bornm.
  • Cicer grossum Salisb.
  • Cicer nigrum hort.
  • Cicer physodes Rchb.
  • Cicer rotundum Alef.
  • Cicer sativum Schkuhr
  • Cicer sintenisii Bornm.
  • Ononis crotalarioides M.E.Jones


Főnév

Cicer arietinum (tsz. Cicer arietinums)

  1. (gyógyszertan) csicseriborsó

A Cicer arietinum, vagy közismert nevén csicseriborsó, a hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozó, nagy gazdasági és táplálkozási jelentőséggel bíró növényfaj. Az egyik legősibb kultúrnövényként számon tartott csicseriborsó több ezer éve szerepel az emberi étrendben, főként a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a Földközi-tenger térségében. Gazdag fehérjében, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban, így fontos alapanyaga a vegetáriánus és vegán étrendeknek is.


2. Rendszertani besorolás

Kategória Besorolás
Ország (Regnum) Plantae (Növények)
Törzs (Divisio) Magnoliophyta
Osztály (Classis) Magnoliopsida
Rend (Ordo) Fabales
Család (Familia) Fabaceae (pillangósvirágúak)
Nemzetség (Genus) Cicer
Faj (Species) Cicer arietinum L.


3. Elterjedés és eredet

A csicseriborsó eredetét a Közel-Keletre vezetik vissza, különösen a mai Törökország, Szíria és Irán területére. A legkorábbi termesztésének nyomai Kr. e. 7000 körüli időből származnak, a termékeny félhold területéről.

Ma már világszerte termesztik, legnagyobb termelői:

  • India (világtermés több mint 65%-a)
  • Pakisztán
  • Törökország
  • Ausztrália
  • Etiópia

Európában főként a mediterrán régióban termesztik, de hazánkban is megjelenik kisüzemi termesztésben.


4. Botanikai jellemzők

4.1. Morfológia

  • Gyökér: Karógyökeres, amely képes nitrogént megkötő baktériumokat (Rhizobium) tárolni.
  • Szár: Bokrosodó, elágazó, merev, 20–60 cm magas növény.
  • Levelek: Páratlanul szárnyaltak, apró levélkékkel, melyek szőrösek.
  • Virág: Pillangós virág, általában fehér vagy ibolyás-rózsaszín.
  • Termés: Hüvely, 2–3 magot tartalmaz, gömbölyű vagy szögletes szemekkel.

4.2. Magtípusok

Két fő típus létezik:

  • Desi típus: Kisebb, sötétebb színű (barna, fekete, zöld), vastag héjú. Főként Indiában és Pakisztánban termesztik.
  • Kabuli típus: Nagyobb, világos bézs színű mag, vékonyabb héjú. Mediterrán térségekben és Nyugaton népszerűbb.


5. Ökológiai igények

  • Klíma: Száraz, meleg éghajlatot kedveli. Hőigénye közepes, de jó szárazságtűrő.
  • Talaj: Jól fejlődik jó vízelvezetésű, enyhén lúgos vagy semleges pH-jú talajokon.
  • Fény: Napos fekvést igényel.
  • Víz: A túlzott vízártalomra érzékeny. Inkább szárazságtűrés jellemzi.


6. Termesztéstechnológia

6.1. Vetés

  • Vetési idő: Tavasz eleje (március-április)
  • Vetőmag-mennyiség: ~80–100 kg/ha
  • Vetési mélység: 4–6 cm
  • Sortávolság: 30–45 cm

6.2. Ápolás

  • Gyomirtás: Mechanikai és kémiai védekezés szükséges.
  • Öntözés: Csak aszály esetén.
  • Tápanyagellátás: Nitrogén-műtrágyázás általában nem szükséges (kötött N), inkább foszfor és kálium.

6.3. Betakarítás

  • Érés ideje: július–augusztus
  • Betakarítás módja: gépi aratás, de kíméletesen kell bánni a szemekkel, mert könnyen törnek.


7. Kórokozók és kártevők

  • Gombás betegségek:
    • Aszkohitás levélfoltosság
    • Fusarium hervadás
  • Vírusok:
    • Csicseriborsó sárgaság
  • Rovarok:
    • Csicseriborsó zsizsik
    • Tripszek
    • Levéltetvek

A megfelelő vetésváltás és fajtaválasztás csökkentheti a kockázatokat.


8. Felhasználás

8.1. Táplálkozási szempontból

A csicseriborsó magas fehérje- és rosttartalmú, alacsony glikémiás indexű, így kiváló növényi alapú fehérjeforrás. Leggyakrabban:

  • Főzeléknek
  • Levesnek
  • Püréként (pl. humusz)
  • Curry-ként
  • Salátákban
  • Csicseriborsólisztként (pl. pakora, falafel)

8.2. Táplálkozási érték (100 g főtt mag)

Tápanyag Mennyiség
Energia ~165 kcal
Fehérje ~8.9 g
Zsír ~2.6 g
Szénhidrát ~27 g
Élelmi rost ~7.6 g
Vas ~2.9 mg
Folsav ~170 µg
Magnézium ~48 mg


9. Egészségügyi hatások

  • Szívvédő hatás: csökkenti a koleszterinszintet.
  • Vércukorszint stabilizálás: alacsony GI, segít a cukorbetegség megelőzésében.
  • Emésztéssegítő: magas rosttartalom.
  • Fehérjepótlás: vegetáriánusok, vegánok számára nélkülözhetetlen.
  • Folsavforrás: terhesség alatt különösen fontos.


10. Kulturális és gasztronómiai jelentőség

A csicseriborsó számos kultúra fontos alapélelmiszere:

  • Közel-Kelet: humusz, falafel
  • India: chana masala, besan (csicseriborsóliszt) alapú ételek
  • Olaszország: farinata (sós palacsinta)
  • Spanyolország: cocido madrileño


11. Gazdasági jelentőség

  • A világ csicseriborsó-termelése meghaladja a 17–18 millió tonnát évente.
  • India egymaga a globális termés több mint kétharmadát biztosítja.
  • Alacsony termelési költségek mellett magas piaci érték.
  • Kiváló exportcikk, főként a bio- és vegán piacokon keresett.


12. Genetika és nemesítés

A csicseriborsó genetikai diverzitása viszonylag szűk, főként a hosszú távú domestikáció következtében. A vad faj, a Cicer reticulatum, fontos génforrás a nemesítéshez (betegségekkel szembeni rezisztencia, szárazságtűrés).

Nemesítési célok:

  • Betegségtűrés (Fusarium, aszkohita)
  • Rövidebb tenyészidő
  • Gépesített betakarításra alkalmas morfológia
  • Magminőség (fehérjetartalom, szemforma)

Génbankok és kutatóközpontok, pl. az ICRISAT (Indiai székhelyű) kulcsszereplők a nemzetközi csicseriborsó-nemesítésben.


13. Környezeti hasznosság

  • Nitrogénmegkötés: a gyökérgümők révén javítja a talaj nitrogéntartalmát.
  • Zöldtrágya szerep: vetésváltásban hasznos elővetemény.
  • Alacsony vízigény: jól illeszthető fenntartható mezőgazdasági rendszerekbe.


14. Érdekességek

  • A „csicseri” elnevezés a latin „cicer” szóból ered, amelyet már Cicero neve is őriz (állítólag ősei csicseriborsótermesztők voltak).
  • Az indiai gasztronómiában a csicseriborsó összes része felhasználásra kerül: zöld hüvely, szárított mag, csicseriborsóliszt.
  • A falafel egyik legősibb változatát már az ókori Egyiptomban is fogyaszthatták.
  • A csicseriborsó pörkölve kávépótlóként is alkalmazható.


15. Kutatási irányok

  • Klimaváltozással szembeni ellenálló fajták fejlesztése
  • Biotechnológiai nemesítés (pl. GM technológiák)
  • Fehérjetartalom növelése funkcionális élelmiszerekhez
  • Fenntartható termesztéstechnológiák fejlesztése


16. A csicseriborsó helyzete Magyarországon

Magyarországon a csicseriborsó termesztése nem jellemző tömegesen, de:

  • Az éghajlatváltozás miatt egyre kedvezőbbek a feltételek.
  • Ökotermelők és kistermelők érdeklődése növekszik.
  • A hazai piacon főként importált termék található (elsősorban Indiából és Törökországból).
  • Értéknövelt termékek (pl. csicseriborsó tészta, humusz) is megjelentek.


17. Összegzés

A Cicer arietinum, vagyis csicseriborsó, az egyik legfontosabb hüvelyes növény világszerte. Magas tápértéke, egészségügyi előnyei, változatos kulináris felhasználása és agronómiai előnyei (pl. nitrogénkötés, szárazságtűrés) miatt kiemelkedő helyet foglal el a modern és fenntartható mezőgazdaságban. Ahogy a növényi alapú táplálkozás jelentősége nő, úgy válik a csicseriborsó is egyre központibbá nem csak a fejlődő, de a fejlett országok étrendjében és mezőgazdasági gyakorlatában is.

  1. ↑ 'Cicer arietinum L.. The Plant List, 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Cicer_arietinum&oldid=3519847”