Ugrás a tartalomhoz

Copley Medal

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Angol


Főnév

Copley Medal (tsz. Copley Medals)

  1. (informatika) A Copley-érem (Copley Medal) a világ egyik legrégebbi és legrangosabb tudományos kitüntetése, amelyet a Royal Society (Királyi Társaság) adományoz kivételes tudományos teljesítményekért. Az érem története több mint 280 évre nyúlik vissza, és számos olyan tudós kapta meg, akik döntő hatást gyakoroltak a tudomány fejlődésére. A díj mára a Nobel-díj előfutáraként is ismert, hiszen számos későbbi Nobel-díjas először a Copley-érmet kapta meg.

A díj eredete

A Copley-érem története 1731-ben kezdődött, amikor Sir Godfrey Copley, egy tehetős angol földbirtokos és parlamenti képviselő, 100 font sterlinget adományozott a Royal Society számára, hogy ösztönözze a „természetes tudományok fejlődését”. Ezt az összeget azzal a céllal hozta létre, hogy „jutalmazzák azokat, akik jelentős előrelépést értek el a fizikai vagy matematikai tudományokban”.

Eredetileg a támogatásból évente pénzdíjat ítéltek oda, ám 1736-tól kezdődően a Társaság úgy döntött, hogy érem formájában adományozzák az elismerést – ezzel született meg a Copley Medal, amely a világ legrégebbi tudományos díja, megelőzve a Nobel-díjat is (amely csak 1901-ben indult).


Kik kaphatják meg a díjat?

A Copley-érem bármely nemzetiségű tudósnak odaítélhető, és nincs kikötve, hogy kizárólag brit állampolgár kaphatja meg. A Royal Society évente egy tudóst tüntet ki a következő területeken elért életművükért vagy kiemelkedő egyedi hozzájárulásukért:

  • Fizika
  • Kémia
  • Biológia
  • Matematika
  • Orvostudomány
  • Földtudomány
  • Interdiszciplináris tudomány


A Copley-érem és a Nobel-díj kapcsolata

Bár a Nobel-díj a legismertebb tudományos elismerés, sokan a Copley-éremet tartják az első valódi „nemzetközi” tudományos díjnak. Számos híres tudós előbb nyerte el a Copley-éremet, mint a Nobelt, például:

  • Charles Darwin (1864)
  • Michael Faraday (1832, 1838)
  • James Clerk Maxwell (1871)
  • Albert Einstein (1925)
  • Niels Bohr (1938)
  • Francis Crick és James Watson (1975)


Néhány nevezetes díjazott (válogatás)

18. század

  • Benjamin Franklin (1753): a villamosság természetének vizsgálataiért.
  • Henry Cavendish (1798): a Föld tömegének és sűrűségének meghatározásáért.

19. század

  • John Dalton (1826): az atomelmélet kidolgozásáért.
  • Michael Faraday (1832 és 1838): az elektromágnesség területén végzett úttörő munkájáért.
  • Charles Darwin (1864): az evolúció elméletének tudományos megalapozásáért.
  • James Clerk Maxwell (1871): az elektromágneses mezőelméletért.

20. század

  • Marie Curie (1909): a radioaktivitás kutatásáért.
  • Ernest Rutherford (1922): az atom szerkezetének feltárásáért.
  • Albert Einstein (1925): a relativitáselméletért.
  • Dorothy Hodgkin (1976): a röntgendiffrakciós módszer alkalmazásáért a biológiai molekulák szerkezetének feltérképezésében.

21. század

  • Stephen Hawking (2006): a fekete lyukak kvantumelméletének és a kozmológia elméleti fejlődésének formálásáért.
  • John Gurdon (2003): a sejtek fejlődési potenciáljának felfedezéséért (őssejtkutatás).
  • Geoffrey Hinton (2021): a mesterséges intelligencia és mélytanulás alapjainak kidolgozásáért.


A díj presztízse

A Copley-érem rangja az alábbiakból is következik:

  • Nemzetközi: nem kizárólag brit tudósok kaphatják.
  • Interdiszciplináris: minden természettudományos és matematikai terület figyelembe vehető.
  • Életmű vagy forradalmi áttörés: gyakran több évtizedes kutatás elismerése.
  • A Royal Society adja ki, amely a világ egyik legrégibb és legtekintélyesebb tudományos testülete (alapítva: 1660).


Az érem maga

A fizikai érem átmérője kb. 7 cm, aranyból készül, és a Royal Society címere díszíti. Rajta a latin felirat:

„Nullius in verba” – „Senki szavára ne hivatkozz” (a Royal Society jelmondata, ami a kísérleti bizonyíték fontosságát hangsúlyozza a tekintélyre való hivatkozással szemben)

A díj mellé pénzjutalom is jár, amelyet időről időre frissítenek, jelenleg több ezer font értékű.


Kritikák és kihívások

A Copley-érem — mint sok más tudományos díj — sokáig alulreprezentálta a nőket és a nem nyugati országokból származó tudósokat. Marie Curie 1909-es díja után több mint fél évszázad telt el, mire ismét női díjazottat választottak. A Royal Society az elmúlt évtizedekben igyekezett nyitni az inkluzivitás és sokszínűség felé.


Összefoglalás

A Copley-érem a tudományos kiválóság szimbóluma – olyan díj, amely megelőzte a Nobel-díjat, és máig kiemelkedő presztízzsel bír. Olyan tudósok kapták meg, akik forradalmasították a természet megértését, és munkásságuk máig hat a tudományos életre.

A Copley-érem egyszerre történelmi ereklye és élő tudományos hagyomány, amely évről évre továbbviszi a Royal Society alapító gondolatát: a tudás előmozdítását bizonyítékokon és kíváncsiságon alapulva.

További információk

Aaron Klug Abdus Salam Abraham Trembley Adam Sedgwick Alan Cottrell Alan Fersht Alan Hodgkin Alan R. Battersby Albert A. Michelson Albert Einstein Albert Kluyver Albert von Kölliker Alec Jeffreys Alec Todd Alessandro Volta Alexander Stuart Alexander von Humboldt Alfred Russel Wallace Andre Geim Andrew Huxley Andrew Wiles Antoine César Becquerel Archibald Hill Arthur Cayley Arthur Evans Arthur Schuster Astley Cooper August Kekulé August Wilhelm von Hofmann Benjamin Franklin Benjamin Robins Benjamin Thompson Benjamin Wilson Bernard Katz Carl Friedrich Gauss Carl Gegenbaur Carl Ludwig Carlo Matteucci Charles Adolphe Wurtz Charles Algernon Parsons Charles Blagden Charles Darwin Charles Frank Charles Hatchett Charles Hutton Charles Lyell Charles Scott Sherrington Charles Thomson Rees Wilson Charles Wheatstone Christopher Middleton Claude Bernard Copley Medal Cyril N. Hinshelwood César Milstein Dan McKenzie David Brewster David Cox David Keilin Derek Barton Dmitri Mendeleev Dorothy Hodgkin E. T. Whittaker Edgar Adrian Eduard Suess Edward Albert Sharpey-Schafer Edward Charles Howard Edward Delaval Edward Frankland Edward Sabine Edward Troughton Edward Waring Ernest Rutherford Everard Home Felix Klein Francis Crick Francis Galton Francis Kiernan Frank Fenner Franz Ernst Neumann François Arago Frederick Gowland Hopkins Frederick Sanger Friedrich Wöhler G. H. Hardy G. I. Taylor Georg Ohm George Atwood George Biddell Airy George Darwin George Edwards George Ellery Hale George Porter George Salmon George Shuckburgh-Evelyn George William Hill George de Hevesy Giovanni Plana Gowin Knight Gregory Paul Winter Hans Christian Ørsted Hans Krebs Harold Jeffreys Harry Kroto Heinrich Wilhelm Dove Hendrik Lorentz Henri Milne-Edwards Henri Victor Regnault Henry Baker Henry Cavendish Henry Foster Henry Hallett Dale Henry Kater Hermann von Helmholtz Horace Lamb Horace Tabberer Brown Howard Florey Hugh Huxley Humphry Davy Ivan Pavlov J. J. Thomson Jacques Charles François Sturm Jacques Miller James Bradley James Chadwick James Cook James Dewar James Dwight Dana James Ivory James Joseph Sylvester James Lighthill James MacCullagh James Prescott Joule James Rennell James South James Valoue James Watson Jean-André Deluc Jean-Baptiste Boussingault Jean-Baptiste Dumas Jeffrey I. Gordon Jesse Ramsden Jocelyn Bell Burnell Johannes Peter Müller John B. Goodenough John Belchier John Brinkley John Canton John Cornforth John Couch Adams John Dollond John E. Walker John Edensor Littlewood John Ellis John Frederic Daniell John Goodricke John Gurdon John Harrison John Hellins John Herschel John Hunter John Huxham John Maynard Smith John Mudge John Pond John Pople John Scott Haldane John Smeaton John Theophilus Desaguliers John Walsh John William Strutt, 3rd Baron Rayleigh Joseph Barcroft Joseph Dalton Hooker Joseph Larmor Joseph Lister Joseph Priestley Josiah Willard Gibbs Julius Plücker Julius von Mayer Justus von Liebig Jöns Jacob Berzelius Karl Ernst von Baer Karl Weierstrass Lawrence Bragg Lord Charles Cavendish Lord Kelvin Louis Agassiz Louis Pasteur Léon Foucault Macfarlane Burnet Marcellin Berthelot Martin Evans Martin Rees Matthew Raper Max Perutz Max Planck Michael Atiyah Michael Faraday Michel Chasles Michel Eugène Chevreul Nevil Maskelyne Nevill Mott Niels Bohr Norman Pirie Oswald Avery Oxford–AstraZeneca COVID-19 vaccine Patrick Blackett Paul Dirac Paul Fildes Paul Langevin Paul Nurse Peter Andreas Hansen Peter Barlow Peter D. Mitchell Peter Higgs Peter Medawar Peter Woulfe Pierre Paul Émile Roux Ray Lankester Richard Chenevix Richard Henderson Richard Kirwan Richard Owen Robert Brown Robert Bunsen Robert Burns Woodward Robert May, Baron May of Oxford Robert Robinson Robert Seppings Robin Hill Roderick Murchison Rodney Porter Roger Penrose Ronald Fisher Rudolf Clausius Rudolf Peierls Rudolf Virchow Samuel Vince Simon Newcomb Siméon Denis Poisson Sir Benjamin Collins Brodie, 1st Baronet Sir George Stokes, 1st Baronet Sir John Pringle, 1st Baronet Smithson Tennant Stanislao Cannizzaro Stephen Gray Stephen Hales Stephen Hawking Subrahmanyan Chandrasekhar Sydney Brenner Sydney Chapman Tadeusz Reichstein Theobald Smith Theodor Schwann Thomas Andrew Knight Thomas Graham Thomas Henry Huxley Thomas Hunt Morgan Thomas Hutchins Thomas Lewis Tomas Lindahl Urbain Le Verrier W. V. D. Hodge Wilhelm Eduard Weber William Bayliss William Brownrigg William Buckland William Crookes William Hamilton William Henry William Henry Bragg William Herschel William Hewson William Huggins William Hyde Wollaston William Lewis William Morgan William Prout William Roy William Snow Harris William Thomas Brande William Watson Élie Metchnikoff

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Copley_Medal&oldid=3507684”