Ugrás a tartalomhoz

Corvus corax

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Corvus corax
Temporal range: Middle Pleistocene–Recent
↓
Nominate C. c. corax in Berlin, Germany
Call of C. c. sinuatus recorded in Grand Teton National Park

Secure  (NatureServe)[2]
Scientific classification Edit this classification
Missing taxonomy template (fix): Corvinae
Genus: Corvus
Species:
C. corax
Binomial name
Corvus corax
Subspecies

8–11, see Classification

Common raven range
  Breeding
  Resident
  Non-breeding

Angol


Főnév

Corvus corax (tsz. Corvus coraxes)

  1. (informatika) holló

A Corvus corax, vagyis a közönséges holló a madarak (Aves) osztályának, a verébalakúak (Passeriformes) rendjének, a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó, méltóságteljes és különleges madárfaj. A holló a varjúfélék legnagyobb termetű képviselője, és az egyik legismertebb madár az eurázsiai és észak-amerikai kultúrákban, mitológiákban, valamint az ökológiai rendszerekben betöltött szerepe révén. Ez az intelligens, hosszú életű madár nemcsak ökológiai szempontból jelentős, hanem lenyűgöző viselkedése, hangképzése és alkalmazkodóképessége miatt is figyelemre méltó.


Rendszertani besorolás

  • Ország: Animalia
  • Törzs: Chordata
  • Osztály: Aves
  • Rend: Passeriformes
  • Család: Corvidae
  • Nem: Corvus
  • Faj: Corvus corax
  • Tudományos név: Corvus corax Linnaeus, 1758


Elnevezések

  • Magyarul: közönséges holló
  • Angolul: common raven
  • Németül: Kolkrabe
  • Franciául: grand corbeau
  • Oroszul: ворон (voron)


Morfológiai jellemzők

A közönséges holló robusztus testfelépítésű, impozáns küllemű madár. Fekete tollazata kékes-lilás fémfénnyel csillog, különösen napsütésben.

Méretei:

  • Testhossz: 54–67 cm
  • Szárnyfesztávolság: 115–150 cm
  • Testtömeg: 0,7–2 kg
  • Csőr: erős, ívelt, fekete
  • Láb: zömök, erőteljes, karmokkal

A nemek megjelenésükben hasonlóak, a hímek valamivel nagyobbak.


Elterjedés

A Corvus corax a legnagyobb földrajzi elterjedésű varjúféle.

Élőhelyek:

  • Európa és Ázsia nagy része
  • Észak-Afrika
  • Észak-Amerika
  • Közel-Kelet és Közép-Ázsia

Hazánkban főként dombvidéki és hegyvidéki térségekben fordul elő, de egyre gyakoribb síkvidéken is.


Élőhely és ökológiai igények

A holló rendkívül alkalmazkodóképes madár. Élőhelyválasztása széles spektrumon mozog:

  • erdőségek (különösen ritkás, nyílt erdők)
  • sziklás hegyvidékek
  • tundra
  • mezőgazdasági területek
  • városperemi ipari zónák
  • szeméttelepek

A lényeg, hogy legyen magas kilátópont vagy fészkelésre alkalmas sziklafal/fák, valamint megfelelő táplálék.


Viselkedés

A hollók területvédők és párban élnek, de gyakran alkotnak laza csapatokat is, különösen fiatalon.

Kommunikáció:

A hollók rendkívül hangos madarak, változatos repertoárral rendelkeznek:

  • Hangutánzásra képesek (madarak, emlősök, emberi hangok)
  • Saját „nyelvükben” több tucat hangforma szerepel
  • Kommunikáció: riasztás, hívás, páros hívások, játékhangok

Intelligencia:

  • Kiváló problémamegoldók
  • Szerszámhasználat (bot, kő)
  • Memóriahasználat (élelemelrejtés, visszakeresés)
  • Társas viselkedés: trükközés, „csalás”, rangsorok

A hollók kiemelkednek a madárvilág kognitív képességeiben.


Táplálkozás

A holló mindenevő opportunista. Táplálkozási palettája rendkívül változatos:

Állati eredetű táplálék:

  • dögevés: elhullott állatok, vadhús
  • kisemlősök, hüllők, békák
  • madártojások, fiókák
  • rovarok, férgek

Növényi eredetű táplálék:

  • bogyók (pl. galagonya, som, bodza)
  • gabonafélék
  • dió, mogyoró, gyümölcs

Szívesen táplálkozik emberi települések közelében, különösen hulladéktelepeken.


Szaporodás

A közönséges holló monogám, élethosszig tartó párkapcsolatot alakít ki. A párok egész évben együtt maradnak, és együtt nevelik a fiókákat.

Szaporodási ciklus:

  • Udvarlás: tél végén (akrobatikus repülés, hangadás)
  • Fészeképítés: február–március
  • Fészek: fákon, sziklákon vagy emberi építményeken (pl. villanyoszlop)
  • Fészekanyag: gallyak, gyökerek, szőr, rongy

Fiókanevelés:

  • Tojások száma: 3–7
  • Kotlás: 20–23 nap (csak a tojó)
  • Fiókák kirepülése: 5–6 hetes korban
  • Szülői gondoskodás: akár 3 hónapig is eltart

A fiatalok gyakran több évig kóborolnak, mielőtt saját területet foglalnak.


Természetes ellenségek

A felnőtt hollóknak kevés természetes ellensége van, de a tojásokat és fiókákat számos faj veszélyezteti:

  • héja, karvaly
  • baglyok
  • nyest, nyuszt
  • más hollófélék (pl. szarka)
  • ember (korábban üldözte)

Az intelligenciájuk és óvatosságuk miatt ritkán esnek ragadozók áldozatául.


Ökológiai szerep

A holló jelentős szerepet játszik a természetes anyagkörforgásban:

  • Dögfogyasztó: eltávolítja az elhullott állatokat
  • Rágcsálók, tojások kontrollja
  • Magterjesztés: bogyókat fogyasztva segíti a terjedést

A holló jelenléte gyakran jelzi az ökoszisztéma természetes állapotát.


Kultúrtörténet és szimbolika

A Corvus corax különleges helyet foglal el a történelemben, mitológiában és néphiedelmekben.

Európai kultúrák:

  • A viking mitológiában Ódint két holló (Hugin és Munin) kíséri
  • A kelta hagyományokban a háború és halál madara
  • Keresztény kultúrában egyszerre a magány és a bölcsesség jelképe

Magyar néphit:

  • „Holló a vész madara” – rossz előjelként tartották számon
  • A fekete szín miatt a halállal is társították
  • Ugyanakkor Mátyás király címermadara is holló volt (aranygyűrűvel a csőrében)

Modern kultúra:

  • Edgar Allan Poe híres verse: „The Raven”
  • A brit Towerben élő hollók legendája: ha elhagyják a tornyot, Anglia elpusztul
  • Seregek, zászlók, címerek madara


Védelem és természetvédelmi helyzet

Korábban a holló erős üldöztetésnek volt kitéve Európa-szerte, különösen a mezőgazdasági károk és a dögfogyasztás miatt. A 20. század második felében azonban sok országban védelmet kapott.

Magyarországon:

  • Védett faj
  • Természetvédelmi értéke: 50 000 Ft
  • Állománya stabil vagy növekvő
  • Gyakori a hegyvidékeken és a természetvédelmi területeken


Kihívások és veszélyek

Habár a hollók alkalmazkodóképesek, több veszély is fenyegeti őket:

  • Élőhelyvesztés (erdőirtás, urbanizáció)
  • Mérgezés (pl. dögökbe helyezett méreganyagok)
  • Emberi üldözés (illegális lelövések)
  • Elektromos vezetékek, járművek


Kapcsolat az emberrel

A holló sokáig negatív megítélés alatt állt, de az utóbbi évtizedekben nőtt a tudományos és laikus érdeklődés is iránta.

Pozitívumok:

  • Élelmiszer-maradványok eltakarítása
  • Kártevők szabályozása
  • Ökoturisztikai vonzerő (pl. madármegfigyelő helyeken)

Negatív hatások:

  • Vadászható fajok fészkének kifosztása
  • Baromfifarmokon okozott kisebb károk
  • Erősen hangos viselkedés


Megfigyelés, kutatás

A holló figyelmes, intelligens madár, de gyakran visszahúzódó. Madarászok és kutatók számára értékes adatokat szolgáltat:

  • Viselkedéskutatás (problémamegoldás, tanulás)
  • Kommunikációs tanulmányok
  • Szociális kapcsolatok és rangsor
  • Életkor: akár 40 év is lehet fogságban!


Alfajok

A Corvus corax több alfajra tagolódik, melyek elsősorban méretükben, hangjukban és tollazatuk színárnyalataiban térnek el. Ismert alfajok többek között:

  • Corvus corax corax – Európa és Nyugat-Ázsia
  • Corvus corax principalis – Észak-Amerika
  • Corvus corax tingitanus – Észak-Afrika
  • Corvus corax varius – Izland


Összegzés

A Corvus corax nem csupán a varjúfélék legnagyobb és egyik legintelligensebb tagja, hanem az egyik legérdekesebb madárfaj is, amely sokféle környezetben megél, képes együtt élni az emberrel, és gazdag kulturális, ökológiai örökséget hordoz. A holló a természet és a kultúra határán álló ikonikus élőlény, amelyre figyelnünk kell – akár madármegfigyelőként, akár természetvédőként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=Corvus_corax&oldid=3521930”