Gustaf Dalén
Főnév
Gustaf Dalén (tsz. Gustaf Daléns)
- (informatika) Gustaf Dalén (teljes nevén: Nils Gustaf Dalén, született: 1869. november 30., Stenstorp, Svédország – elhunyt: 1937. december 9., Lidingö) svéd mérnök, feltaláló és iparmágnás, aki a világítástechnika és a gázipar területén ért el forradalmi újításokat. 1912-ben fizikai Nobel-díjat kapott „az automatikus világítórendszerek kifejlesztéséért, amelyeket a világítótornyokban és bójákban használnak”. Életét példátlan találékonyság, szorgalom és emberi méltóság jellemezte – még akkor is, amikor egy kísérlet során megvakult, de ennek ellenére sem hagyta abba a munkát.
Családi háttér és tanulmányok
Gustaf Dalén egy svéd parasztcsalád gyermekeként született Stenstorp nevű faluban. Már fiatalon megmutatkozott műszaki érdeklődése: otthonában kísérletezett különböző gépekkel, például szélmalommal, mezőgazdasági eszközökkel. Autodidakta módon kezdett el műszaki problémákat megoldani.
Kezdetben mezőgazdasági iskolába járt, de 1892-ben, 23 évesen bejutott a svéd Chalmers Műszaki Főiskolára Göteborgban, majd tanulmányait a Stockholmi Királyi Technológiai Intézetben (KTH) folytatta. Diplomáját mérnöki tervezésből szerezte meg.
Karrierje és a gázvilágítás forradalma
Pályafutását az Aga (Aktiebolaget Gas Accumulator) nevű svéd ipari vállalatnál kezdte, ahol gyorsan műszaki vezető, majd később vezérigazgató lett.
Találmányai és újításai
1. Aga-fény (Dalén-fény)
Legjelentősebb újítása a sűrített acetiléngázzal működő automatikus világítórendszer volt, amelyet világítótornyokban, bójákon és parti jelzőberendezéseken használtak. Ezek az eszközök addig nehezen karbantartható olajlámpákkal működtek, amelyekhez emberi kezelő kellett. Dalén találmányai ezt automatizálták, és sokkal biztonságosabbá és gazdaságosabbá tették.
2. Napzáró szelep (sun valve)
Ez a mechanizmus érzékelte a napfényt, és csak sötétedés után engedte ki az acetiléngázt, ezzel jelentős gázmegtakarítást eredményezve. Ez a találmány tette lehetővé az önműködő világítást a világítótornyokban.
3. Gázakkumulátor (gas accumulator)
Ez a szerkezet az acetilén biztonságos tárolását tette lehetővé. Korábban az acetilén rendkívül robbanásveszélyes volt, de Dalén porózus töltetű gáztartálya biztonságosabbá tette az ipari felhasználást.
4. Villogó szelep
Ezzel az eszközzel a világítóberendezések villogni tudtak, ezzel felismételhetőbbé és észlelhetőbbé váltak a tengeren – miközben kevesebb energiát használtak.
A baleset és megvakulása (1912)
1912-ben, miközben egy új gázkísérleten dolgozott, egy robbanás történt, amely következtében Dalén elvesztette látását. A baleset súlyos volt, de nem vetette vissza munkakedvét. Már vakon is tovább dolgozott az Aga vállalatnál, sőt vezető pozícióját is megtartotta.
Ugyanabban az évben, a svéd tudományos közösség megítélte számára a fizikai Nobel-díjat, amit orvosai tanácsára nem vett át személyesen. Ennek ellenére rendkívül büszke volt az elismerésre.
Az Aga cég és ipari hatás
Dalén irányításával az Aga vállalat az egyik világvezető ipari céggé vált a világítástechnikai, orvostechnikai és precíziós gázberendezések terén. Termékeiket több mint 30 országban használták, különösen a tengeri navigációban.
A cég ikonikus Aga-lámpái a 20. század első felében alapfelszerelésnek számítottak a világítótornyokban, mielőtt az elektromos rendszerek teljesen kiszorították volna őket.
Családi élet
Gustaf Dalén négy gyermek apja volt, egyik fia, Gunnar Dalén szintén mérnök lett. A család életét a tudományos érdeklődés, az erkölcsös gondolkodás és az egymás iránti felelősség jellemezte. Annak ellenére, hogy Dalén megvakult, továbbra is részt vett a családi életben, gyakran olvastak fel neki, és ő maga is diktálta gondolatait.
Elismerések, tagságok
Dalén munkáját nemcsak Nobel-díjjal ismerték el:
- A Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja
- Számos műszaki egyetem díszdoktora
- Az Aga cégnél „az emberek embere” hírében állt
- Többszörös állami és nemzetközi kitüntetett, például Franciaországban, Németországban, Nagy-Britanniában
Személyisége és jelleme
Dalén szerény, puritán és erősen munkaközpontú ember volt. Nem vágyott rivaldafényre, és a technológiai fejlesztések társadalmi hasznát tartotta a legfontosabbnak.
A vakulás utáni éveiben is megtartotta optimizmusát és vezetői képességét, gyakran úgy írják le, mint a bátorság, szorgalom és találékonyság példaképét.
Halála és öröksége
Gustaf Dalén 1937-ben hunyt el Lidingö szigetén, Stockholm közelében. Halála után emlékezetét ápolták mind tudományos, mind társadalmi körökben.
Nevét ma is őrzik:
- Dalénmuseet – múzeum Stenstorpban
- Gustaf Dalén emlékérme – svéd ipari és mérnöki elismerés
- Dalén-féle gázlámpák gyűjteménye több múzeumban
- Iskolák, utcák, díjak viselik nevét Svédország-szerte
Dalén hatása a világra
- A világítótornyok automatizálása forradalmasította a tengeri navigációt
- A gázbiztonság terén tett újításai életeket mentettek meg
- Hozzájárult a gázipar ipari forradalmához
- Az általa használt automatizálási technikák előfutárai a modern szenzortechnikának
Záró gondolat
Gustaf Dalén egyike volt azoknak a kivételes mérnököknek, akik nemcsak új technológiát alkottak, hanem megváltoztatták a világ működését. Találmányai nem laboratóriumi luxusok voltak, hanem életmentő és gazdaságos megoldások, különösen a tengeri hajózás és az ipari világítás terén.
Élete példázza, hogy a fizikai akadályok (mint a vakság) sem állíthatják meg azokat, akik valódi szenvedéllyel dolgoznak az emberiség javára. Szorgalom, találékonyság, szolgálat – ez volt Gustaf Dalén öröksége, amely ma is inspirációt jelent a mérnökök és tudósok nemzedékei számára.
- Gustaf Dalén - Szótár.net (en-hu)
- Gustaf Dalén - Sztaki (en-hu)
- Gustaf Dalén - Merriam–Webster
- Gustaf Dalén - Cambridge
- Gustaf Dalén - WordNet
- Gustaf Dalén - Яндекс (en-ru)
- Gustaf Dalén - Google (en-hu)
- Gustaf Dalén - Wikidata
- Gustaf Dalén - Wikipédia (angol)
